Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-832. Törvényjavaslat, a csáktornya-zágrábi (zagoriai) helyi érdekű vasut kiépitéséről
83* szám. 71 Egyúttal kötelezi magát az engedélyes, hogy oly díjszabási intézkedésekhez nem fog hozzájárulni, melyek által a Zágrábon keresztül Károly városon, vagy Zákányon át irányítható forgalom a csáktornyai irányzatra tereltetnék*. 3. A Zágrábba való beágazás elvi megállapításával kizáratott az, hogy a zagoriai vasút üzletének átvétele csak a déli vasúttársaság részére vétessék kilátásba, — sőt inkább lehetősége nyílt annak, hogy az üzletet a m. kir. államvasutak vegyék át. Ez irányban a következő hatarozmany vétetett fel az engedélyokmány-tervezetbe : >Az engedélyes a jelenleg engedélyezett vasút üzletének átadása, illetőleg átvétele iránt a Zágrábban csatlakozó vasúti vállalatokkal tárgyalásokba fog bocsátkozni*. >A kormány fentartja magának a jogot, hogy ezen tárgyalásoknál közbenjárjon, határozottan kiköttetvén, hogy az üzlet átadása, illetőleg átvétele iránt csakis azon kötendő egyezmény birjoii érvénynyel és léphessen életbe, a melyhez a m. kir. közmunka- és közlekedési minister jóváhagyólag hozzá fog járulni*. á. Az építési tőke az engedélyt kérő által bemutatott s szakközegeim által is helyesnek talált költségvetés alapján 4.600,000 frtban állapíttatott meg tényleges értékben. Az engedélyokmány-tervezetbe azonban az engedélyt kérőnek, azzal indokolt kérelmére, hogy reá nézve előnyösebb, ha ott a névleges építési tőke jelöltetik meg, az utóbbi vétetett fel és pedig 75% kibocsátási árfolyamot véve alapul, kereken 6.200,000 névértékű forinttal. Ezen névleges épitési tőke beszerzése czéljából az engedélyesnek jogában álland az 1880. évi XXXI. t.-czikk alapján, s az abban foglalt módozatok mellett legalább '/s-részben törzs- és legfölebb s / 5 részben elsőbbségi részvényeket kibocsátani, és pedig ez utóbbiakra uézve aranyban legfeljebb 5%, papírban legfeljebb 6% előosztalék biztosítása mellett. Tekintettel továbbá arra, hogy az engedélyt kérőnek a zágrábi beágazást fennebbiek szerint — esetleg az engedélyokmány-tervezetben megengedett más módon kellend létesíteni, — mint a mely módozat a költségvetés, illetve az építési tőke megállapításánál figyelembe vétetett: az engedélyokmány-tervezetbe oly határozmány is volt felveendő, mely szerint az esetre, ha a zágrábi beágazás a megállapított épitési tőke alapjául szolgált költségelőirányzatban előre nem látott oly módon vitetnék keresztül, mely nagyobb épitési költségeket igényel, a kormánynak joga leend, az engedélyes kérelmére az emiitett beágazás által igényelt költség erejéig az épitési tőke megfelelő emelését engedélyezni. A szóban levő vasút részletes épitési feltételei közül a következők emeltetnek ki: A legnagyobb emelkedés a fővonalon 17%, a szárnyvonalon 87°. A kanyarodások félátmérője a fővonalon 200, a szárnyvonalon 275 méternél kisebb nem lehet. Köteles az engedélyes az engedélyezett vonalon (ide nem értve a csáktornyai és zágrábi végállomásokat, melyek közös használatára az érdekelt vasutakkal a kormány jóváhagyásának fentartása mellett szerződés lesz kötendő) összesen tizenkét állomást létesíteni. Üzleteszközökre pályakilométerenként 3,750 frt állapíttatott meg, Az engedélyes köteles a részletterveket, az engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 1V» év alatt a kormánynak előterjeszteni, s ugyanakkor az épitési tőke fedezetét is kimutatni, az építést pedig a pálya közigazgatási bejárása eredményének jóváhagyásától számított 2 év alatt befejezni, s a vonalat a közforgalomnak átadni.
