Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-871. Törvényjavaslat, a szeszadóról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről
340 871. szám. 26. §. Kedvezmény a mezőgazdasági szeszfőzdék részére. Azon szeszfőzdék, melyek valamely egyes mezőgazdasággal annyira összefüggnek, hogy kizárólag vagy legnagyobb részt ezen mezőgazdaság terményeiből nyerik a szesztermelésre szükséges anyagokat s hogy viszont a szesztermelésnél nyert moslék a gazdaság részére takarmányt vagy legalább is az ezen moslékon hizlalt marhától származó trágyát szolgáltat, — ha a naponként megadóztatandó erjürméretük 50 hektolitert meg nem halad, azon üzletük után, mely szeptember, október és november hónapokban kezdődő 8 havi időszakon belül esik, a 25. §-ban megállapított szesznyeredékből leengedésben részesülnek, ha ezért folyamodnak és hitelesen kimutaliák: 1. hogy a szeszfőzde és valamely egyes mezőgazdaság között a fent emiitett összefüggés létezik, s 2. hogy az edényeknek naponként adóztatás alá eső űrtartalma és a mezőgazdaság területéhez tartozó szántóföldek, rétek és legelők között olyan arány van, hogy ezen űrtartalom egy-egy hektoliterjére legalább 5 hektárnyi (8~ katast. hold) terület esik. Azon fent. meghatározott feltételtől, hogy valamely mezőgazdasági szeszfőzde egészben vagy legnagyobb részt a vele összefüggő valamely egyes mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermelésnél szükséges anyagokat, azon esetben eltekinthető, ha ezen feltétel teljesítését csakis köztudomású rósz termés akadályozza. A leengedés a naponként megadóztatandó erjürmérethez képest: a) bezárólag 20 hektoliterig 25%-ot, b) 20 hektoliteren felül bezárólag 35 hektoliterig 20°/»-ot, c) 35 hektoliteren felül bezárólag 45 hektoliterig 10°/«-ot tesz. 27. §. Feltételesen adóköteles edények. Azon edényeknek, melyeknek űrtartalma feltételesen és pedig vagy egészben vagy részben a napi termelőképességbe beszámítandó, a következők: 1. Azon edényeknek, melyek a szesztermelésre szánt nyers anyagok felforralására szolgálnak (czefrefőző készülékek, a czefrét előre felforraló készülékek, burgonya-pároló készülékek), ha bárminemű hűtőkészülékekkel, légszivattyúval stb. vannak ellátva, vagy a hűtőbárkával csővezeték által vannak összekötve 2. Gabonát vagy kukoriczát feldolgozó szeszfőzdékben az áztató edények, ha azok az erjesztő kádakkal vagy a főző-készülékkel csatornák vagy csövek által közvetlen összeköttetésben állanak, vagy gőzvezetékkel birnak. 3. A keverőkádak (czukorképző-kádak) czukorüledéket és ezzel egy sorba tartozó anyagokat olvasztó kádak és a répát áztató edények, ha ezen edények összes űrtartalma sajtolt élesztőt készítő gyárakban a feltétlenül adóköteles edények összes űrtartalmának (25. §. 1. szám) 80°/°-át, lisztes anyagokat vagy czukor-üledéket vagy ezzel egy sorba tartozó anyagokat feldolgozó gyárakban az épen emiitett összes űrtartalom 90°/°-át és répát feldolgozó gyárakban ugyanazon űrtartalom 100%-át meghaladja. 4. A hűtő-bárkák, ha azok oly helyiségben vannak felállítva, melyben a lég szabad járását szilárd falak, ajtók és ablakok akadályozzák, vagy a melyek 36 centiméternél mélyebbek. 5. A czefrehűtő-készülékek, ha a czefre 19 centiméternél nagyobb átmérőjű csöveken folyik át, vagy ha a czefre kihűtése nem egészen zárt hengerekben gépileg történik.
