Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. gek vannak a tanárokban is,, sőt hogy '6 bennök talán erősebben is hatnak, mint más emberek­ben. Erre nézve a chorusom ugy okoskodik: hogy ha egy intézkedés valósittatnék, igen sok bajnak eleje vétetnék; ez intézkedés pedig ab­ban áll, hogy a tandíjakra nézve történjék válto­zás. Hozassák be új rendszer, mely szerint az ál­lam szedi be a tanpénzeket vagy tandíjakat és az szabja meg lehetőleg liberálisan a tanárok fizeté­sét. Az én chorusom azt gondolja, hogy ezen intéz­kedés által egy rakás visszaélésnek, a mitől tar­tani lehet, eleje vétetnék. Az is áll a kérdező pontokban, hogy vájjon nem eszközölhető-e valami orvoslás általában a jogakadémiák által is? Erre azt a feleletet hallottuk, hogy bizonyo­san az által is, hogy a jogakadémiáknak bizonyos jogengedmények adatnának, melyeknél fogva azok bírákat, ügyvédeket, hivatalnokokat tökéletesen képesíthetnének. Hozzá tették azt is, hogy akkor ezen jogi akadémiákat a philosophiai cnrsussal kel­lene megbőviteni, vagyis több philosophiai előadást szervezni; mert habár, mint hallottuk, a philosophia nem ugyan tápláló étel, de mégis fűszer, mely ízessé teszi az ételt. Az én chorusomnak ugy lát­szik, ez igen kisszerű felfogása a philosophia taní­tásának. Chorusom szerint az nem fűszer, az való­ban derék étel, sőt a legtáplálóbb étel és a mely tudományos intézet ezt a részét a tudománynak csekélyli, vagy pláne lehetőleg mellőzi, az soha sem lesz igazán tudományos. Fog képezni talán gyakorlati embereket; de tudományt terjesztem nem fog, a mely nélkül a gyakorlati ember mindig félszemű marad. (Ugy van!) Tehát a philosophiára fő súlyt kell fektetni mind az egyetemen, mind a jogakadémiákon. A jogakadémiákkal azonban ugy vagyunk, hogy egy része a kormány közvetlen rendelkezése alatt áll, nagyobb része pedig nem áll annak közvetetlen rendelkezése alatt. Amavval az állam mindjárt szabadon intézkedhetik. A mely akadémiák nem állanak az állam rendelkezése alatt, azokkal pak­tumra léphet. Az állam azt mondja nekik: ha ti ennek meg ennek a feltételnek, azaz a tudomány igényeinek megfeleltek, akkor én titeket ilyen meg ilyen joggal ruházlak fel. Nem tenne semmit, ha valamely jogakadémia, pl. az ország keleti zuga­szám. mi{^S { rtJ% ban van is; — de ha aza jogakadémia a vidék szűk- \^ ségének és a tudomány követeléseinek megfelel, bár csak 10 vagy 8 növendéket kapna is, nem ár­tana, sőt használna az országnak, mert talán ugyan­annyi tanárt, tudományos embert táplál. En azt a félelmet nem tehetem magamévá, hogy a mint hal­lottuk, ki mentől kevesebb kötelességgel van meg­terhelve, annál kevesebbet dolgozik. Ha ez állana nálunk, akkor le kellene tenni minden haladásról. A tanárok, ha 8-an vagy 10-en vannak és csak 8—10 növendékkel bírnak, akkor igen nagy gon­dot fordíthatnak hallgatóikra s maguk is szépen dolgozhatnak tudományosan. De ezen kivül is itt van a kérdő pontokban, hogy egy új egyetem felállítása szükséges-e és ez milyen szervezettel birjon? Senkitől sem hallottuk, hogy egy új egyetemnek felállítása káros volna. Mindnyájan azt is kifejezték, hogy teljes szerve­zeteinek kellene lennie. Minek még egy csonka egyetemet felállítani, mely alig több volna a létező akadémiáknál ? Hanem okvetetlenül előbb a fenlévő egyetemeket tökéletesen ki kell egészíteni; mert helytelen volna egy harmadik egyetem felállításába fogni és a kolozsvárit abban az állapotban hagyni, a melyben van, a mint azt itt leirni hallottuk. Bizo­nyos az, hogy a kolozsvári egyetem még nincsen . abban az állapotban, hogy az egyetem nevének megfelelhessen. Minthogy a kérdőpontokban az is foglaltatik, hogy egyebet is lehet megpendíteni, az én choru­som két óhajtást akar kifejezni. Az első óhajtás leginkább a budapesti egyetemet illeti s abban áll, hogy az egyetem működő tanárai erkölcsi köteles­ségüknek tartsák azon tudományokról, a melye­ket tanítanak, könyveket adni ki. Sok tudomány van, a melyből 20 esztendő óta sem a közönség nem kapott valamire való oktató könyvet, sem a szakemberek, sem a hallgatók. Ez bizonyára olyan fogyatkozás, a mely sehol Európábannem tapasztal­ható. A budapesti egyetemtől mikor kaptunk botani­kai, chemiai.akár tudományos, akár a nagy közönség számára irt könyveket? Mikor jött ki egy logikai tankönyv ? mikor egy psychologiai ? mikor vala­mely olvasható compendium, a mely a morálist tanítaná? pedig mire volna inkább szüksége a mi ifjúságunknak, mint épen olyan könyvre, a melyből egy kicsit épülhetnének és annak tudatára jöhet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom