Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. szám. 297 Ha ezen kellékek mellett valamely egyetem népessége nagyon felszaporodik, ez tulaj donképen nem baj, hanem örvendetes jelenség: ez bizonyos tekintetben annak az iskolának kitünö'sége mellett bizonyít és oly dicsőség, melyet nem megakasz­tani, hanem előmozdítani kell, feltéve, hogy a né­pesedés arányának és a tudomány egyes szakai fejlődésének mértékében az eszközök, melyek szük­ségesek, hasonlókép bővíttetnek, fejlesztetnek. A közoktatási bizottság túltömöttséget con­statált a budapesti egyetem egyes karaiban, ille­tőleg tanszakain. A legilletékesebb személyek : a budapesti egyetemnek szakférfiai elmondották vé­leményüket. A bölcsészeti karban az úgynevezett demonstratív szakoknál mutatkozó tűltömöttségre nézve egyetértőleg azt hallottuk, hogy az tulaj ­donképen nem is létezik ; a népesedés ugyan nagy. de az legfölebb egyes visszásságokra adott csak alkalmat, melyeket a fennálló intézmények keretén belül orvosolni lehet és kell is. Egy szakértő he­lyezte csak kilátásba azt a lehetőséget, hogy el­jöhet az alkalom, mikor egy új intézetnek felállí­tása kerülhet szóba, még pedig egy oly szakértő, kinek tanszaka fejlesztésére oly nagy érdemei vannak és a kinek bizonyosan a túltömöttség elő­idézésében is meglehetős része van. De azt, hogy e bajon új egyetem felállítása által kellene segíteni, nem hallottuk. Kinyilatkoztatom, hogy a hallgatóságnak megszorítását, vagy valamely előadástól való el­tiltását perhorreskálom, mert az egyenesen a tan­szabadság egy részébe, t. i. a hallgatási szabad­ságba ütközik. Egy feltétel alatt azonban, a mikor t. i. a fizikai térhiány a mellett szól, hogy az meg­szorittassék, természetesen kell módot találni, hogy a beiratkozott hallgatóság tudvágyának eleget lehessen tenni. Mindnyájan méltóztatnak tudni, hogy a de­monstratív szakoknál a kitűnő tanerők nem elég­ségesek, mert ehhez igen tágas intézetek is kelle­nek, hogy a tárgy kellően elsajátíttathassák és én ugy vagyok meggyőződve, hogy kisebb városok­ban, kisebb egyetem mellett, de kellően felszerelt intézet mellett legalább is ugyanazt az eredményt lehetne elérni, mint Budapesten. Az orvosi fakultásnál mutatkozó túltömött­ségre nézve az illetékes szakértők egybehangzóan KÍPVH. IROMÁNY. 1881—84. XXI. KÖTET. úgy nyilatkoztak, hogy e bajon egy új egyetem felállítása által legalább részben segitni lehetne. E nézetben én is osztozom és erről többet nem is szólok. A jogi fakultásnál mutatkozó túltömöttségre nézve — legalább a mint én felfogtam — az a sa­játságos jelenség van, hogy a vidéki szakértők mind constatálták a túltömöttséget, a competens szaktanárok pedig túltömöttséget nem látnak. Én a túltömöttséget látom, de nem abban az értelem­ben, melyben a vidéki szakértők. Én egy bizonyos irányban túlnépesedést látok. Nálunk az egyetem jogi karánál igen sok oly fiatal ember íratja be magát, ki nagyon kevés, vagy épen semmi híva­nem bír a jogi pályára, ki csak szokásból megy az egyetemre, mert a nélkül is megél és gyakran az egyetemet be sem végzi, hanem haza­megy. Az ilyen hallgatók szaporítják aztán azt a bizonyos százalékot, mely az egyetemi oktatásnak nem nagy díszére válik. Ha sikerülne ezen elemet az egyetem jogi karából eltávoztatni, azzal a jog­tudomány ugyan mitsem vesztene és ha sikerülne nekik alkalmat adni, hogy tehetségüket hajlamaik­nak megfelelőbb téren érvényesítsék, ennek nem­csak maguk, de a hazai közmivelődés is hasznát látná. Ezzel Összefüggésben a gazdasági szakra hí­vom fel a t. értekezlet figyelmét. Liebig mondotta ki először, hogy a gazdasági oktatás csak az egye­tem védő szárnyai alatt virulhat fel. Németország­ban igen számos egyetem mellett vannak felsőbb gazdasági intézetek, szoros kapcsolatban az egye­temnek egyik fakultásával. Erre figyelmeztetett nálunk is évekkel ezelőtt Máday, a ki azt mon­dotta, hogy nagyon kívánatos volna egy gazdasági fakultásnak felállítása, illetőleg a gazdaságnak az egyetemen való tanítása. Én azt hiszem, hogy a gazdaság intensivebb mivelése, a gazdasági tanulmányok tudományos kezelése az országos érdekek közé tartozik, me­lyeknek előmozdítása legczélszerűbben s legegy­szerűbben is úgy volna elérhető, ha a gazdasági oktatás az egyetemi tanulmányok körébe felvé­tetnék. Ezt ugy képzelem magamnak, hogy talán egy lépéssel tovább mennénk, mint Lipcsében, hol az egyetem keretébe bevették a gazdasági tanszakot, 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom