Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. szám. 295 A mi az első kérdést illeti, nem hiszem, hogy az angol oktatási rendszerből az úgynevezett vizsgálati részt tökéletesen másolni és egyszerűen átültetni lehetne. Ez azonban nem is szükséges; de igenis életkérdés reánk nézve annak az elvnek az alkalmazása, hogy ne az vizsgáljon, a ki íanitott. A mit én kívánok, az tulajdonképen egyszerűbb, mert az, hogy pl. az oxfordi és cambridgei vizsgáló bizottság megvizsgálja a középiskolai növendékeket, még nem jogosítja fel ö'ket egyetemi stúdiumra, mert még részletes felvételi vizsgálatot is kell tenniök, ha Oxfordban vagy Cambridgeben akarnak tanulni. A második kérdést illetőleg megjegyzem, hogy azt nz illető franczia írónál „scholasticus betegségnek" nevezhetjük. A mi a harmadik, vagyis azt a kérdést illeti, vájjon a törvényhozás felcserélné-e az érettségi vizsgálatot, megjegyzem, hogy ma erre szükség nem volna, mert — hogy az indítványomra vonatkozó kérdésre is feleljek — van 1860-ból egy ministeri rendelet, mely mai napig is fennáll, mind a mellett, hogy az érettségi bizonyítványoknak meg volt az egyetemre bocsátó hatályuk. Nem látom tehát át, miért kellene a törvényt megváltoztatni mikor egyelőre a minister ur rendeletileg is intézkedhetik e tekintetben. Szász Károly: Addig, a míg törvény nem volt, lehetett intézkedni, de mihelyt oly törvény hozatik, mely a Thun-féle rendeletnek ellenére van, azt tovább fentartani nem lehet. Dr. Felméry Lajos: Ha igy van, még akkor sem látok óriási nagy akadályt arra, miért ne lehetne a törvényen rövid időn változtatni, miután a képviselőházban a felső oktatás reformja épen küszöbön áll és ez a vizsgálat hidul, átmenetül szolgál a középiskolából a felsőbe. Szász Károly: Még azt vagyok bátor kérdezni a t. előadó tanár úrtól, honnan vette azon állítását, mikor az érettségi vizsgánál a kormány képviselőjének tehetetlenségét fejtegette, hogy a középiskolák tanártestületei maguk határozzák meg a tanulmányok mértékét és a kormány képviselője azon felül nem mehet, holott a törvény határozottan mondja, hogy ezt a mértéket a felekezeti főhatóság meghallgatásával a kormány határozza meg. Dr. Felméry Lajos: Megjegyzem, hogy a főrendiház által módosított szövegét nem olvastam és talán új módosítás történt az iránt, mert én a törvényjavaslat ily intézkedésére nem emlékszem. Zsilinszky Mihály: A tanulmányokban elérendő mérték meghatározása a felekezeti főhatóságokra bízatott, de az a ministernek mindig bemutatandó. Dr. Felméry Lajos: Ugy látom, mégis csak meg kell régi meggyőződésem mellett maradnom, mert ha a felekezeti főhatóság határozza meg a tankört, melyben az érettségifvizsgálat alkalmával a kérdezés történik, természetes, hogy iskolája tanári kara, mint nálánál illetékesebb, fogja a kérdéseket is megállapítani. A természetvizsgálók állítása szerint a viz soha magasabbra nem ugrik, mint a mily magasról jő. Ez a tétel tökéletesen talál a tanár vizsgálására és kérdéstételére is, mert szeretném látni azt a tanárt, ki magasabb körű kérdést tesz fel, mint a minő az ő műveltségétől telik. A főhatóság ebben mindig meg fog nyugodni és igy azt hiszem, hogy az új törvény e tekintetben előhaladásra módot nyújtani nem fog. Azt mondja talán erre ő méltósága, hisz ott vannak az állam felügyelete alatt álló középiskolák és a tankerületi főigazgató. De a főigazgató csak egy-két tantárgyhoz ért és azért nem ellenőrizhet igazán mindent; és ha nem: mijogon buktatja meg akkor a tanulót ? Talán 8 méltósága is bir tudomással a tegnap felolvastam reáliskolai kormánybiztosi jelentésből arról, hogy egy tanintézet legfelsőbb osztályában alig voltak 3—4-en, kik az irálynak csak nyomait mutatták és ha szigorúbban vétetett volna a vizsgálat, 20%-ot kellett volna megbuktatni. Ez azt mutatja, hogy az érettségi vizsgálati mérték mindig oly fokra sülyed le, a mily fokú az illető 8. osztály tömegének készültsége. Hozzájárul nálunk még az iskolák féltékenysége hirnevöket illetőleg, mert a szigorú mértékkel mérő iskolát hamar rósz hirbe hozzák, minélfogva nálunk becsületbeli kérdésnek tartják az iskolák, hogy az érettségi vizsgánál minél kevesebb fiatal ember bukjék meg. Ezekben voltam bátor a hozzám intézett kérdésekre a választ megadni. Hermán OttŐ: A mi viszonyaink közt nem tartom helyesnek absolut mértéket alkalmazni, mert