Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. szám. 291 nem adhatok ez intézeteknek elsőséget és nem egyezhetném bele, hogy azok a doctori gradus osztogatása jogával ruháztassanak fel. Hiszen minden fakultás, isoláltan, évek múlva a szakiskola niveaujára sűlyed le, ellenben az egyetemet oly intézetté, mely a világító tornyot representálja, épen az teszi, hogy ott a disciplinák egymással egy focusban egyesülnek és ez által egy közös fény és meleg fejlődik ki, mely nem engedi, hogy egyik disciplina is fényes meleg dolgában — tudo­mány-tárgyalás dolgában — a többitől hátrama­radjon. Tehát ott, mondhatni, interdisciplinaris hatás van az egyes stúdiumok között, melyre ismét a nagy könyvtár, a számos gyűjtemény és a nyo­mukban fakadó verseny és haladás valóban termé­kenyítőleg hat. Ily hatás, ily verseny az isolált fakultásban teljességgel nem fejlődhetikés ezért vagyok ellene, hogy isoláltan álló fakultások a doctorizálási joggal láttassanak el. S azt tartom, ez nálunk fölösleges is; mert igen sok akadémiánk alól már a talaj kezd eltü­nedezni, tehát sülyedő hajóhoz hasonlítanak; má­soknak meg athmosphaérája romlott meg. A pro­testáns jogakadémiák— mint protestáns ember, fő­iskoláink s közelebbről a s.-pataki főiskola iránt érzett mély kegyeletem mellett is őszintén meg­vallom — nekem úgy tetszik, a sülyedő hajók­hoz hasonló állapotba kezdenek jutni; hiszen, mint Emody t. tagtársunk emiitette, bizonyos beneficiumok megszűnte miatt maholnap ritka lesz a jogász Patakon. Ha a közoktatási kor­mány gondoskodik arról, hogy a protestáns egy­házi jog az egyetemeken representálva legyen s kellőleg előadassék: én azt hiszem, nekünk pro­testánsoknak teljességgel nem lesz nagy vesztesé­günk abban, ha jogakadémiáink költségeit a közép­iskolák gyarapítására fordítjuk, mert akkor nem fogunk abba az anomáliába jutni, hogy autonómián­kat védjük a kormány törvényjavaslatával szem­ben s midőn a törvény sanctionálva van, akkor meg azzal álljunk elő a kormánynak: „segélyezd a mi középiskoláinkat!" Azt mondottam, hogy némely akadémiák leve­gője megromlott. Ilyennek tartom a szebeni jog­akadémiát. Ez az intézet, uraim, unicum a maga nemében. Sok intézetet láttam Európában baran­golásaim közben, de ilyet nem. Van 15 magyar ifjú, 20 szász és 25 rumén; ezeknek a kedvéért tartunk fenn egy felemás nyelvű állami jogakadémiát, hogy ott a hallgatók egymás között ezivódjanak s folytonosan nemzetiségi vihart támaszszanak egy pohár vizben. Ha az államhatalom — a mint ígérte is— egy tollvonással eltörölné ezt az aka­démiát s útnak eresztené a szász és román atya­fiakat, hogy menjenek ahová tetszik: a legnagyobb valószínűséggel egy részük egyetemekre menne, a hol azután nemzetiségi törekvéseikkel tengerbe jutnának és az egy pohár vizben levő vihar végkép elenyésznék. Hátra van még egy kérdés, a harmadik egye­tem kérdése. Erre nézve kénytelen vagyok kijelen­teni, hogy nekem véghetetlenül, mondhatnám a rajongásig szivemen fekszik ugyan Magyarország szellemi és anyagi felvirágzása, de olyan ki­adású egyetemért, mint a kolozsvári, nem tudok lelkesedni. En azt szeretném, hogy a magyar tudo­raányosság híre ne csak a Kárpátok között zeng­jen, hanem a tengereken is túl terjedjen; de az nem fog történni, ha olyan egyetemeket creálunk, a milyen ma a kolozsvári. Ez a szó szoros értel­mében azt a betegséget sínyli, melyet a doctorok asthmának neveznek. Nincs levegőnk, talán még tüdőnk sincs, a mivel lélekzenénk. Méltóztassék venni a kórházak állapotát. Az országos kóroda pl. szűkölködik abban, a mit jó levegőnek nevezünk és nincs földi hatalom, mely ott igazi jó levegőt és rendet tudjon eszközölni, mert az épület olyan korból való, a mikor „ispotályokat" terveztek földönfutók és tönkrementek számára. Az állami börtönök levegője nagyon tiszta, szemben ama kór­házéval ; és azok az emberek, a kik önhibájukból kerültek oda, a tiszta levegő előnyeiben részesül­nek : míg a Karolina-kórház szegény betegei, kik nem önhibájukból kerültek oda, büntetésül rósz levegőt szívnak. De még mily levegőt! hiszen megtörténik az az anomália, hogy bevisznek vala­kit a kórházba csonttörés miatt és typhusban hal meg, (Derültség) mert helyiség hiányában belbefce­gek is osztatván be a sebészeti osztályba, csont­törése talán néhány nap alatt gyógyulásnak inául, de megkapja cserében a typhust. Gyermekgyógyászatról szó sincs, sőt olyasmi nem is lehet. Hullákban épenséggel nagy a hiány. 37*

Next

/
Oldalképek
Tartalom