Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. szám. É89 practicus angol bizottság mindenekelőtt azt mondja: vegye elé csak a legközönségesebb experimentumokra szükséges chemiai eszközöket, legyen szives megmutatni, hogy tud velük bánni és lássuk, hogyan csinálja ezt meg ezt a vegyületet ? stb. és csak azután bocsátja írásbeli vizsgálatra. Arról nem szólok, hogy nálunk effélék hírből sem ismeretesek és hogy az elébb emlegetett superrevisiónak sehol nyoma sincs. Francziaországban szintén meg van minden lycéenek önálló igazgató-comitéje és mégis az illető lyceumi tanuló nem ez előtt a bizottság előtt tesz baccalaureatust, hanem egy egészen más, indifferens, tudományos szakemberekből álló bizottság előtt. Olaszországban a kormány rendszerint egyetemi tanárokat küld ki a középiskolákba, hogy megvizsgálják a tanítás menetét s a többit és mégis tisztán szakférfiakból állit vizsgáló bizottságot, mely az érettségi vizsgálatot vezeti; és e fölé ismét egy három tagú appellatorium forumot rendel, mely minden Írásbeli dolgozatot superrevideál s megvizsgálja, hogy elég részrehajlatlanul itélt-e az első bizottság. Mindeme felsorolt intézkedések egy nagy kérdést involválnak, t. i. egy egységes tudományos mérték megközelítését az érettségi vizsgálatokon való eljárásban. Minálunk az a 108 vagy 110 középiskola legalább is 60-féie mértékkel mér; és minő mértékkel? olyannal, a mely gyakran demoralisal. Megtörtént pl. nem egyszer — és itt ismét tapasztalataimra hivatkozom — hogy oly községben, a hol 2 vagy 3 középiskola volt, egy-egy növendék, a ki érezte, hogy egyikmásik tantárgyból nagyon gyenge, átment egyik iskolából a másik iskola VIII-ik osztályába, hol aztán jeles vagy jó calculussal tett érettségit és gúnyosan kaczagta ki társait, kik a másik intézetnél talán minden szorgalmuk mellett is megbuktak. Azonban meglehet, azt méltóztatnak erre mondani, hogy ott lesz majd a kormánybiztos, az majd törekedni fog egységes mértékkel mérni. Én ugy tudom, épen a minister umak az országgyűlésen tett enunciatiójából, hogy ő maga igyekezni fog minden iskolába a felekezeti színezet szerint küldeni kormánybiztosokat, azaz, hogy a KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XXI. KÖTET. reformátusok nyakára nem küld katholikus embert és megfordítva. Ha ez így lesz, akkor az is bizonyos, hogy oly községbe, a hol háromféle középiskola van, háromféle biztos megy s hárman háromféle mértéket fognak alkalmazni; mert azok a kormánybiztosok a tanárkar felállította mórtéken változtatni, azt emelni nem fogják. Hiszen nem ők szabják meg a kérdéseket: ők csak ellenőrzik, hogy a kérdések ne ütközzenek a disciplinákba és a brutális tudatlanság eseteiben interveniálnak. Hadd hivatkozzam ismét az életre. Egy reáliskolai kormánybiztosnak nem régiben irt jelentésében ezeket olvasom : „Minden egyes reál-iskolánál előfordultak esetek, hol az Írásbeli magyar dolgozatot vissza kellett volna utasítani, mert telve volt oly primitív helyesírási hibákkal, melyeknek nem a nyolczadik, de még a második osztályt végzett ifjaknál sem volna szabad előfordulni. Sőt ha a tanári kar nagyobb szigort fejthetne ki e tekintetben és egyszerűen elégtelennek tekintene minden oly magyar dolgozatot, mely nem mutat teljes biztosságot a helyesírás kezelésében, ez a vizsgálatra bocsáthatók számát legalább 20%-kal csökkentené. Hogy e mellett azután a dolgozatok maguk mennyire felelnek meg a követelményeknek, már ebből a körülményből is előre látható. Az összes dolgozatok közt alig volt 3—4, melyben csak törekvés is látszott volna némi stílusra. A többi naiv, minden összefüggést nélkülöző egymásutánja a mondatoknak, az öntudatos gondolatmenetnek még legkezdetlegesebb nyomai is hiányozván." Egyszóval bő maturus-termésre van kilátásunk ezután is a középiskolákban; és ha az 1880/81. iskolai év végén i 940 volt az érett növendékek száma, ugy hiszem, számuk ezután is meg fogja közelíteni a 2000-et, ha ugyan meg nem haladja. És milyen érett ifjak ezek? Olyanok, a kik ellen védekezik minden pálya: védekeznek a katonaiskolák, gazdasági intézetek, a vasúti hivatalok, a posta és bármely más gyakorlati pálya. A katonaiskolák, köztudomás szerint, teljességgel nem állanak a tudományos intézetek hírében és mégis mi történt a múlt évben, midőn a kormány hirdette nagyszámú ösztöndíjas helyeket be kel37