Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

286 865. szám. államtudományokba való bevezetésül ezek alaptanai és irányadó elvei, valamint a sikeres haladást feltételező' alapfogalmakkal ismerkednének meg és a mely cursus befejezéséül egy bölcsészeti themát kellene a vizsgálatot helyettesitöleg Írásban kidolgozniuk, mely dolgozatukból önálló gondolkozási képességüknek biztos tanújelét adnák. Az igy képesítettek mennének azután a jog- és államtudományi szakra, olykép, hogy a két elsó' évben az alapvető stúdiumokkal foglalkoznának, milyenek: a római jog, jogtörténet, közjog, nemzetgazdaságtan síb., a melyekből a második év végén vizsgálatot tenni köteleztetnének és pedig ugy,-hogy a további tanfolyamokra csak az mehetne fel, ki e vizsgálatot sikerrel kiállotta. Ezen alapvizsgálat letétele után a szorosabb értelembeni szaktanfolyamok valamelyikére történnék a felmenet; és pedig: a politikai pályára készülők az államtudományi szaktanfolyam tárgyait egy év folyamán át hallgatván, ennek befejeztével államtudományi államvizsgálatra bocsáttatnának, melynek letételével pályájukat befejeznék; mig a jogi szakra készülők még két évi tanfolyamon át a tételes jogi disciplinák hallgatására lennének kötelezve, ugy hogy az első évben az anyagi, a másodikban az alaki jogokban nyernének oktatást; a második jogi szaktanfolyam végén volna az első jogtudományi állam vizsgálat az anyagi jogokból leteendő és ennek alapján történnék a gyakorlatba való felvétel, a melyben miután egy évet töltöttek volna, bocsáttatnának a második jogtudományi államvizsgálatra, melynek tárgyait az alaki jogok képeznék; a ki azt is sikeresen kiállotta, még egy évi gyakorlatra volna kötelezve, melynek bevégezte után a gyakorlati vizsgálatra bocsáttatnék, a mely ugy a birói, mint az ügyvédi pályája jogosítana. Azt hiszem, az igy képzett jogászokra nyugodtan bizhatná az állam legfontosb közfunctiót képező és polgárainak legfontosb érdekeit érintő igazságszolgáltatást. Ezen tanügyi reform természetes következménye volna az is, hogy a jogakadémiák ennek megfelelőleg reformáltatnának és igy azokon is azon qualificatió' megszerezni lehetne, mely a birói vagy ügyvédi pályára ily módon kívántatnék. A királyi jogakadémiák e reformjának keresztül vitele semmi nehézséget nem okozna, a mennyiben azok összevonatnának, és'még kétpositiv jogi tanszékkel, t. i. a büntetőjog és a váltó- s kereskedelmi jog tanszékével kibővittetnének. Evvel azonban szoros kapcsolatban állana, hogy az államvizsgálatokat az állam maga, saját bizottságai által kezeltetné (mint ez más államokban is fennáll) és azokat a fentebbi módon reformált jogakadémiákszékhelyein, de ezen intézeteken kivül állítaná fel és államvizsgálatra csak oly jelölteket bocsátana, kik az előadott módon felszerelt akadémiákon, az előirt tanfolyamokat szabályszerűen végezték. A jogakadémiákat fentartó felekezetek pedig intézeteik ily értelembeni átalakítása és szervezésére, azon hozzáadással volnának felhivandók: hogy intézeteiken habilitált tanárokat alkalmazni, ezeknek egy meghatározott minimalis összegű fizetést adni és tanáraikat csak a jog- és államtudományi szakok tanítására kötelezni tartoznak, a mennyiben pedig ennek meg nem felelnének, székhelyükön államvizsgáló bizottság nem alakíttatnék és ha tanfolyamaikat sem szerveznék e tervhez alkalmazkodva, ugy hallgatóik még államvizsgálatra sem bocsáttatnának. . Ezek volnának általános vonásai a tanügyi reformnak, a melynek — mint a multak példája mutaja — csakhamar azon következménye lenne, hogy az egyetem jogi karának hallgatósága decentralisáltatnék, de másrészt a jogakadémiák is az egyetemmel versenyképes intézetekké emelkednének ; ezzel az országos tanügyi érdekek ugy, mint a jogakadémiákkal egybefűzött egyéb érdekek kielégítést nyerhetnének. A mi végre az értekezlet elé tűzött utolsó kérdést illeti, én magam is erősen meg vagyok győződve arról: hogy tudományos életünk fejlődése, fokozása és nemzetünk tudományos színvonalának emelése tekintetéből egy harmadik és pedig terjes egyetem felállítása szükséges; de ennek felállításával a jogakadémiák általam hangsúlyozott reformja semmi összeköttetésben nincs és keresztül viendő; azon intézetek pedig, melyek nem reformáltatnának, alakíttassanak át oly közigazgatási tanfolyamokká, mint a milyennek előttem szóló t. igazgató ur a győri kir. jogakadémiát szánta.