Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. Tehát ezen egyetemek felállításának más oka is van és ez az, a mit előttem már a t. értekezletnek ezen tárgyról szólott tagjai is kiemeltek, azonban különböző fontosságot tulajdonítva a dolognak, t. i. tudományos központok képzését, a tanárok képzését, tudományos versenyt. Hogy milyen különbözők a nézetek az utóbbiak tekintetében, azt legközelebb megint Kerkápoly ő nagyméltóságának beszédéből lehet látni, a ki épen úgy, mint mások is, kik ezen oldalához a kérdésnek szólottak, azt mondotta: hiszen szükséges a harmadik egyetem, azonban várjunk, a míg tanerőink lesznek, azután állítsuk fel a harmadik egyetemet. De épen ilyen különbözők voltak a nézetek a kolozsvári egyetemnek ez irányban való jelentőségéről is. Mindenekelőtt bátor vagyok ezért a kolozsvári egyetemről egynehány szót szólani, a mi talán felderítésül szolgálhat e részben. A t. értekezlet tagjai szívesek voltak elismerőleg nyilatkozni a budapesti orvosi egyetemről és annak hatásáról. Talán szabad némi önérzettel mondanom, hogy igenis, a budapesti egyetem orvosi kara ma európai niveaun áll; ezt elmondhatom, mert nem magamról beszélek, hanem a tanári karról összeségéljen. Honnan merítette a budapesti orvosi egyetem tanári kara azon jeles tanárokat, a kik az orvosi egyetemet "ma európai niveaun tartják és a magyar nemzetre nézve elismerést érdemlő módon képviselik ? Bátor vagyok egy névsorral válaszolni. A 14 tanár közül, a kik rendes minőségben vannak itt alkalmazva, Mihalkovics és Tauffer Némethonból, Lenhossék, Jendrassik, Balogh, Plósz, Török,, Fodor, Ajkay, Hőgyes, Scholek pedig mind a kolozsvári egyetemről hivattak ide. Szólhat még valaki az ellen, hogy mily fontossággal bir a kolozsvári egyetemnek létezése a budapesti egyetemre tanerők képzése tekintetében ? Bátorkodom kérdezni: ha a kolozsvári egyetem nem létezett volna, hol találtak volna fejlődési tért ezek a tanárok, a kik most Magyarország egyetlen kiváló egyetemének — szabad talán mondanom — fényét alkotják? Nem hogy kicsinylőleg lehetne szólani a kolozsvári egyetemről, t. értekezlet; az ez idő szerint valódi szerencse Magyarország orvosi egyetemeiszám. 267 nek fejlődésére. Elismerem, hogy a kezdete azon egyetemnek nem valami szerencsés auspicium alatt indult meg; hanem annyival tanulságosabb, hogy rövid idő alatt, rövid 12 esztendő alatt hova emelkedett. Visszatérek tárgyamhoz: kell-e s lehet-e egy harmadik egyetemet feállitani ? A szükségét, mind a túltömöttség szempontjából, mind pedig a tanerők mivelése szempontjából, azon adatok alapján, a melyekelőttem ismeretesek, törekedtem kifejteni; és most rátérek azon kérdésre, hogy tehát lehet-e Magyarországon egy harmadik egyetemet állítani, kilátással arra, hogy azon egyetem tanerők dolgában helyét meg fogja állani ? Ez az, a mi leginkább kétségbe vonatott. Nem akarok én speculatiókba bocsátkozni, még kevésbé valami nagyhangzású szavakat emelni a mi képességeinkről, hanem megint bátor leszek tényekre hivatkozni. Emiitettem már, hogy behívtunk külföldről az orvosi egyetemre tanárokat; azonban nem külföldieket, hanem saját fiainkat, kik ott nyerték képeztetésöket. Szerencsére volt már, a hol Őket elhelyezzük. De nem mindig voltunk ilyen szerencsések, mert addig egy egyetemünk volt, ma pedig van ugyan kettő, de ma sem mindig kínálkozik tér. Most méltóztassanak viszont meghallgatni azon tanfirok névsorát, a kik Magyarországból eredve, külföldön nyertek alkalmazást : Bécsben Siegmund, Európának egyik legelső siphilistája; Kaposy, az egyetemen a bőrkórtan és a siphilis tanára, Európának e tekintetben egyik legelső celebritása; Pollitzer, a fülészetnek Európában egyik legkitűnőbb kifejtője s képviselője; Benedict, az idegkórtan egyik úttörője; Strickér, kitűnő tudós, Schenk tanár; Ivancsics, a kőmorzsolás terén egyik európai szaktekintély; Schnitzler, Utzmann, a két Braun, Rosenthal tanárok, ez mind magyar, több mint a mennyi egy egyetemnek a betöltésére szükséges. Azonkívül Innsbruckban ott volt Liebermann tanár, a ki most itt nyert alkalmazást és ott van még Láng tanár, a ki szintén magyar. Parisban most halt meg Krieshaber, szakának egyik legjelesebb férfia, szintén magyar. Ily tények után minden elbizakodottság nélkül nem mondhatjuk-e azt, hogy teljes reménynyel vagyunk az iránt, hogy egy megnyitandó harmadik 34*