Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

242 865. szám. jelöltek is hallgatják a tárgyakat, a mennyiben a természettudományi szakra készülnek. Dr. Than Károly: Igen, de csak az előkészítő évben; részletes és életpályájuknak megfelelő oktatást a laboratóriumban a személyenkinti tanításnál nyernek a későbbi években. Dr. EötYÖS Lóránt O.: Az emiitett számnál nincs több hallgató. Dr. Than Károly: Ennek magyarázata abban áll, hogy 6 —7 év előtt rendkívül túltermelés volt, ugy hogy a vegytanban, ha emlékem nem csal, a bölcsészettanhallgatók száma meghaladta a 40— 50-et és mintegy 20 25-re ment azok száma, kik gyakorlati oktatásban vettek részt, most azonban reactió állott be, különösen miután a gymnasiumokban a vegytan nem képez önálló tantárgyat. Elnök: A nyilatkozatokból meggyőződtünk, hogy a demonstratív tudományoknál nagyon különböző hallgatóság van, kiket egy kategóriába helyezni nem lehet. Az életpályának bizonyos czélja hozza magával, hogy az egyik behatóbban foglalkozzék a tantárgyakkal, mint a másik. SzáSZ Károlyi Nemcsak különböző életczélok állnak a hallgatók előtt, hanem egyszersmind igen különböző képzettségű egyének is jönnek össze, kiknek tehát az előadást egyenlő haszonnal lehetetlen hallgatniuk. Hermán Ottói Elfogadom az előbb hangsúlyozott tökéletes tanszabadságot és tökéletes hallgatási szabadságot, de ez feltételekhez kötendő Kérdem, a jelenlegi viszonyok közt, hogyan egyeztethető meg, hogy nagy hallgatóság csődittessék Össze és vájjon nem veszedelmes-e, hogy a hallgatóság egészen szabadjára bocsáttassák'? Dr. EÖtVÖS Lóránt D. I Nyilatkozatomban a tanítási és a tanulási szabadságra legfölebb csak annyiban hivatkoztam, hogy az egyetemi tanár sem arra nincs hivatva, hogy fegyelmet gyakoroljon, sem arra, hogy colloquáljon. A fegyelmet illetőleg különben, daczára a nagyszámú hallgatóságnak, panaszra eddigelé még ok nem volt. Igaz, hogy az előadásokon kevesen vannak jelen, de azt hiszem, a bajon nem volna jó az által segíteni, ha bármiféle kényszert behoznánk. E baj tulaj donképen onnan ered, hogy társadalmi viszonyaink nem oly egészségesek, mint másutt, mert ha nálunk valaki nem jár rendesen az egyetemre, a szülők még néha meg is dicsérik. Különben e tekintetben már történt is haladás és a bajon társadalmunk kifejlődése fog segíteni. Hermán Ottó: Azt is méltóztatott mondani, hogy a harmadik egyetem 6—7 év előtt fel nem állitható. Talán azt méltóztatik hinni, hogy nincsenek elegendő tanerőink? Dr. Eötvös Lóránt D. I Ha előadásomban emiitettem is ezt, ezzel csak azt akartam kifejezni, hogy ha az új egyetem felállíttatik, ne siessük azt el. Dr. Fodor József: A harmadik egyetem felállítását és abban orvosi karnak berendezését nemcsak olyan pium desideriumnak tartom, a melyet idővel, évek, évtizedek múlva kívánatos lesz létesíteni, hanem a mely már ma és sürgősen szükséges ugy a tudományosság és művelődés, mint az orvosügy szempontjából. Minthogy pedig e véleményem némileg ellentétben álló az eddig felszólalt szakértőkkel, behatóan indokolni óhajtom nézetemet. Magyarország geographiai fekvésénél fogva, fenmaradása értlekében, versenyre van kényszerítve államélete minden terén: a hatalom, a vagyonosodás és tőleg a közművelődés mezején ; mely verseny annál nehezebb reánk nézve, minthogy a külföld több százados múlttal előz meg bennünket, kiknek nemcsak haladnunk, de azokat utolérnünk is kell; mely verseny annál elkerülhetlenebb, minthogy annak megtartásától függ nemzeti lételünk és Önállóságunk. A hatalom megtarthatása iránt kifejtett versenyünkről — melyre hadseregünk van hivatva — valamint a vagyonosodás szempontjából a versenyképesség megtartásáról — melyet iparunk, kereskedelmünk és földmi velésünk, egybekötve a közegészségi állapottal, feltételeznek — nem feladatom szólani; de szólok művelődésünk kérdéséről. Én hajlandó vagyok, lehet, hogy működésköröm tesz elfogulttá, ama három legfőbb államfentartó erő közül a művelődésnek tulajdonítani az első rangot; azt tekinteni a többi kútforrásának. A műveltségben hátramaradó nemzet ugyanis jó nyers anyagot szolgáltat pl. a hadseregnek, de nem adhatja annak a lelket, a vezető észt. A nemzet vagyonosodása szintén a művelődésben találja az alapját, az emeltyűjét. Mindenütt a tudomány, a művelődés adja kezünkbe az eszközt az