Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

226 865. szám. számára a budapesti egyetem jogi karával szemben mint az, mely itt eontempláltatik, t. i. azt, bogy a cursus csak 3 évig tartott 4 helyett és minden pályára egyaránt képesített — kivéve a tanárit — mégis mi volt oka, hogy ép ekkor volt a vidéki jogakadémiák hallgatóinak száma legcsekélyebb; ellenben ép azon pillanattól fogva, hogy a cursus 4 évre emeltetett fel és az előbbi előnyös helyzet megszűnt, kezdett a jogakadémiák hallgatóinak száma szaporodni. Kérdem tehát: min alapul a t. véleményezők abbeli hite, hogy a jogakadémiák hallgatóinak igért előnyök a budapesti egyetem túltömöttségének csökkentésére hatnának? Dr. Danielik János: A kérdésre, miért csökken főleg az új szabályzat óta annyira a tanulóifjúság az akadémiákon? megvallom, hogy ekérdéssel én tüzetesen még nem foglalkoztam. Annyit tudok, hogy az akadémiák virágzó kora Mária Thereziától egész 1848-ig tartott. A hivatalos nemzet egész írj uságaez intézetekben tanult. 1848-ban megszűntünk kizárólag jogász-nemzet lenni, a jogtanuló ifjúságnak tehát csökkennie kellett. Utóbb eltöröltetett a magántanulás is, mi az anyakönyvi számot körülbelől a felére szállitá le. A túltömöttséget annyiban vélem az akadémiák szigorlati joga által részben megszüntethetni, mert most sokan azért jönnek az egyetemre, hogy a szigorlatnál a tanár már ismerje őket, ők pedig a tanár kérdési modorához hozzászokjanak. Dr. Mariska Vilmos: Ha jól fogtam ,|el a kérdést, az igen tisztelt elnök ur azt kérdezte, hogy mi az oka annak, hogy az 1874/5-dik tanévben, a midőn a négy évi tanfolyam az akadémiákon behozatott, az akadémiák népessége nagyobb volt, mint a korábbi években ? Nyilván azért, mert az eddigi 3 évfolyamhoz egy negyedik járulván, a hallgatók Összmennyiségének nagyobbnak kellett lenni. A négyéves tanfolyam az 1874/5-ik tanévtől kezdve hozatott be, ellenben az ügyvédi rendtartás csak 1874. végén lépett hatályba és egész kiterjedésben csak a későbbi években éreztette hatását, ugy hogy ezen törvénynek azon határozata, mely szerint egyedül jogtudorok bocsáthatók ügyvédi vizsgálatra, csak az 1875/6-dik tanévtől kezdve gyakorolhatott az akadémiák látogatottságára csökkentő befolyást. Tehát nem az 1874/5-dik, hanem az 18 7 5/6 dik tanévet kell a korábbi évekkel Összehasonlitanunk. Enmindignagyfigyelemmelkövettemazakadémiai hallgatók számának alakulását, mert azon több oldalról nyilvánított állítással szemben, hogy a hallgatók számának apadása a tanerők silánysága mellett bizonyít — mintha bizony azért, mert valaki a jogakadémián működik, már eo ipse nem felelhet meg a felső oktatás igényeinek — a magam megnyugtatása végett statistikai adatokkal is igazolni akartam azon, különben a dolog természetében fekvő okozati összefüggést, mely az ügyvédi rendtartás sokat emlegetett határozata s az akadémiák népességének csökkenése közt létezik. Nagyon jól emlékszem ezen adatokra. Az összes jogakadémiák hallgatóinak száma 1874/5-től 187^/6-ra 8%-kal, a következő évben 10%-kal, majd ismét a legközelebbi évben 7«/

0-kal, 1874/5-től 1881/2-ig 1418-ról 793-ra, azaz 45°/

0-kal csökkent. Ez nem bizonyít egyebet, mint azt, hogy az akadémiai tanulók számának apadását az egyetemnek az ügyvédi rendtartásból folyó monopol-hatalma okozza. Jól tudom, hogy a vidéki jogtanintézetek nem állanak azon színvonalon, melyen állaniok kellene, de erről a tanárok nem tehetnek. Csak a kormány, illetőleg az iskolafentartók segíthetnek a fenforgó bajokon. Dotálják bőkezűbben ezen intézeteket, nyerjenek a jogakadémiák is oly rendszert és működési kört, a mely nem sérti tanáraik önérzetét, nem lohasztja a további haladásra serkentő munkakedvet, és még a túlzóknak sem lesz okuk az akadémiákat üldözni és ócsárolni. Elnöki Azt hiszem, hogy a bizottságban nem nyilatkozott vélemény, mely a jogakadémiák működése iránt kicsiny lést tanúsított volna. A mi kérdésemet illeti, röviden megjegyzem, hogy én nem 1874-ig akarok visszamenni, hanem 1860-ig és bámulattal mondottam, hogy a jogakadémiák hallgatóinak száma e 4 éves kursus mellett oly tetemesen emelkedett. Dr. Mariska Vilmos: Ez áll, de az ötvenes évek végén s a hatvanas évtized elején nemcsak az akadémiákon, hanem az egyetemen is, tehát az egész országban sokkal kisebb volt a jogtanulók száma. A pesti egyetemet a kérdéses időszakban, ha nem csal emlékezetem, mindössze 600—700 joghallgató látogatta, most pedig a buda-