Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

224 865. szám. a mennyiben a jogtörténet egymaga oly terjedelmű anyagot foglal magában, hogy az azzal való meg­küzdés egy embernek idejét és erejét teljesen igénybe veszi. Az egyházjogra e szerint külön tanszék volna rendszeresítendő, a melyhez a hűbér­jog és talán a jog- és államtudományi encyclo paedia csatoltathatnék. Mellőzhetetlenül szüksé­gesnek tartom továbbá, hogy minden egyes vidéki fakultásnál egy bölcsészeti és egy történeti tanszék szerveztessék. Végre igen üdvös és aránylag cse­kély áldozatot igénylő reform volna, ha az aka­démiai könyvtárakban lévő szellemi kincsnek széle­sebb körben leendő gyümölcsöztetése végett, min den akadémiai könytár mellé olvasóterem ren deztetnék be, (Helyeslés) mely a könyvtárnok fel­ügyelete alatt naponkint öt-hat órán át az ifjúság rendelkezésére állna. A felekezeti akadémiák e részben talán dicséretes kivételt képeznek, de a kir. akadémiák könyvtárai a most követett kezelés mellett csak a tanárok által használtathatnak. A könyvtár kezelése egy e czélra kinevezendő külön közegre volna bízandó, mivel a most dívó kezelés mellett, mely szerint évi 200 frt működési pótlékért egy tanár látja el a könytárnoki teendőket, a jelzett s az ifjúság képzésére nézve nagyjelentő­ségű újitás nem volna életbe léptethető. Miután mindezen újítások az anyagi eszközök elégtelensége miatt addig ki nem vihetők, mig a vidéki jogiskolák oly feles számban állanak fenn: azok összevonása volna szerintem a haladás első lépése. A kormány közvetlen vezetése alatt álló jogakadémiák közül legalább kettőt kellene meg­szüntetni s az igy megtakarított pénzerőt a többiek emelésére fordítani. Azt hiszem, a felekezetek is nemcsak a közművelődésnek, hanem egyúttal ön­maguknak tennének szolgálatot, ha akadémiáik egy részét megszüntetnék, mivel a felekezeti ér­dekek támogatását csakis oly jogtanintézettől lehet várni, mely megfelel a felső oktatás igényeinek. És ha a felső szakiskolák szervezete, a tanári képe­sítés kellékei, a tanárok létszámának és a fizetések­nek minimuma törvény által fog megállapittatni, — a mire legalább is oly szükség van, mint a középtanodák rendezésére — a felekezetek is kény­telenek lesznek akadémiáik egy részét megszün­tetni, mert különben nem tehetnének eleget a tör­vény követelményeinek. A törvényes kellékeknek megfelelő, tehát feladatuk magaslatán álló vidéki fakultások szük­ségképen a szigorlatok tartásának jogával lennének felruházandók, de nem oly értelemben, mint Danielik püspök ur ő méltósága imént emiitette, hogy ugyanis a vidéki jogtanintézeteken csak egy szigorlat volna letehető, a többi szigorlatok pedig valamely egyetemnél lennének pótlandók. Csodál­kozom, hogy ebbeli szerény óhajtását is oly nagyon tartózkodva fejezte ki, mintha a jogakadémiák csakugyan valami zugiskolák volnának s azok a gradus-osztogatási jogosítványt még kellő átalakí­tásuk után sem érdemiének meg. A püspök ur ő méltóságának javaslatát kivihetetlennek is tartom, mert ha a jelöltek választására hagyatnék, hogy mely tárgyakból rigorozáljának az általuk látoga­tott akadémián,azon tárgyakat választanák,melyek­nek tanárai, mint vizsgálók, a kérdéses akadémián a legenyhébb mértékkel mérnek; ha pedig az akadémiákon letehető egy szigorlat tárgyait a kormány állapítaná. meg, a hallgatók a többi tár­gyakból tartott előadásokra kevés súlyt helyez­nének. Dr. Danielik János: Nem is gondoltam igy és a módozatról nem szóltam, csak megpendítettem az eszmét. Dr. Mariska Vilmos: A különálló fakul­tások csak ugy kelhetnének versenyre az egye­temekkel, egyedül ugy vezethetnék le a budapesti jogi kar tulnépességét, ha gradus-osztogatási jog­gal ruháztatnának fel. Azon felfogással, mely sze­rint a tudorság adományozásának joga kizárólag az egyetemet illetheti, nem értek egyet. A szigor­latokon csak az illető kar tanárai examinálnak. Már pedig a szigorlatokon és nem a promotio ala­kiságain alapul a tudorság lényege. A jogtudori szigorlatok jelentőségét — mint az előttem szólott t. kartárs ur is megjegyezte — az 1874: XXXIV. t.-cz. különben is tetemesen le­szállította. A jogtudori oklevelet ezelőtt csak a tanári pályára készülők s azok szerezték meg, kik az azzal járt kitüntetés után sóvárogtak. A tudori vizsgálatoknál tehát nem forgott fenn semmi ok a szigor enyhítésére. Az 1874: XXXIV. t-cz. a tudori oklevelet egy nagyon elterjedt kereseti pályának, az ügyvédségnek tette feltételévé, a mely intézkedés nem csak a tudori fok hajdani

Next

/
Oldalképek
Tartalom