Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. szám. 211 létesítésére nézve fogunk részint szakértőkből, részint az érdekelt vagyis már ajánlatot tett városok kiküldöttjeiből álló enquéte-el tárgyalásokat kezdeni, alkalmat nyújtván ez által úgy az egyes városok mellett szóló szempontoknak s azok által felajánlott megvalósitási eszközöknek feltüntetésére, mint azoknak szakértői szempontból való bírálatára és összemérésére. Ezen pro­gramm szerinti eljárás befejezése Után véltünk csak azon helyzetbe jöbetni, hogy a t. képviselő­háznak a harmadik egyetem létesítése kérdésében kiválólag közművelődési érdekeink szempont­jából szakszerű concrét véleményt adjunk. Ezen programmunk első részét haladéktalanul meg is valósítottuk. 1883. évi május hó 7-ére és az azt követő napokra huszonnégy, a felsőbb oktatás ügyével gyakorlatilag és irodal­milag különböző helyeken és körökben foglalkozó hírnevesebb szakférfiút hívtunk meg nyilat­kozás végett, kik közül huszonkettő megjelenvén élőszóval, egy beküldött levélben fejezte ki véleményét, egy pedig nyilatkozási jogával élni nem kivánt. Ezen enquétenek — melynek meghallgatására albizottságot küldtünk ki, — rendelkezé­sére bocsátottuk a budapesti és kolozsvári egyetemek, úgyszintén az összes hazai jogakadémiák utóbbi 5 év alatti népességének és működésének adatait, és a következő kérdőpontokat tűztük véleményadás végett eléje: 1. Szükséges-e, hogy a budapesti egyetemnek különösen egyes karaiban és szakaiban észlelhető túltömöttség megszüntetésére valamely intézkedés történjék? és ha igen: 2. mily intézkedés tétessék ? nevezetesen: o) eszközölhetŐ-e a baj orvoslása a fennálló egyetemek kibővítése által, s megfelelne-e ezen intézkedés az ország általános közművelődési érdekeinek? b) eszközölhető-e az orvoslás legalább részben a jogakadémiáknak valamely, a jog- és államtudományi szakoktatás reformjával kapcsolatos átalakítása által? c) avagy szükséges-e egy harmadik egyetem létesítése? és ugyan: teljes egyetem állí­tandó-e fel és mily szervezettel? vagy esetleg elhagyható-e valamely kar vagy valamely szakok és ugyan mely kar s mely szakok? 3. Egy harmadik egyetem felállítása esetében történjék-e és minemű intézkedés a jog­akadémiák tekintetében ? Az igy végbement szakértői tanácskozmány összes tárgyalásairól gyorsírói följegyzések alapján teljesen kimerítő naplót készittettünk, melyet a ház t. elnöksége javaslatunk folytán a ház tagjainak megfelelő számú példányokban kinyomatott, s melyet szintén mellékelünk. Az enquéte által felszínre hozott és e naplóba foglalt anyag alapúivételével kiküldött albi­zottságunk jelentést és javaslatot terjesztett elénk, melynek elfogadásával mi f. évi február hó 8-án tartott ülésünkben megállapodásképen kimondtuk, hogy: 1. A budapesti egyetem jogi karán és a bölcsészeti kar demonstratív szakaiban túltömött­ség van, ennek megszüntetése részben a fennálló intézmények keretében is eszközölhető, de egy új egyetem fölállítása is levezető hatással lesz reá. 2. Nem csak ez okból, hanem az ország általános kulturális érdekei tekintetéből szük­séges egy harmadik egyetem létesítése, mely jog- és államtudományi, bölcsészeti, természet­tudományi és orvostaui karokból szervezendő; a theologiai kar kérdése egyelőre függőben tartandó. 3. A jogakadémiák jelenlegi helyzetükben változatlanul meg nem hagyhatók. Ennek alapján már most, eredeti eljárási tervünkhöz képest feladatunk lett volna a kivitel s 27*

Next

/
Oldalképek
Tartalom