Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-849. 1884. évi XVI. törvényczikk, a szerzői jogról

849. szám. 159 50- §. A színművek és zenés színművek, a jogosult beleegyezése nélkül, színpadon akkor sem adhatók elő, ha nyomtatásban megjelentek és árúba bocsáttattak is. Színpadon kivül az ilyen művekből nyitányok, felvonásközi és egyéb zenerészek, a jogosult beleegyezése nélkül is előadhatók. 51. §• A többszörözve megjelent és árúba bocsátott zeneművek, nyilvánosan a jogosult beleegyezése nélkül is előadhatók, a mennyiben a szerző a mű czímlapján, vagy annak az elején, az előadási jogot magának fen nem tartotta. 52. §. Ha a műnek több szerzője van: a nyilvános előadás tekintetében, az 1. §. második és harmadik bekezdése azon eltéréssel alkalmazandó, hogy a szöveges zeneművek előadásához, ideértve a zenés színműveket is, rendszerint elég a zeneszerző beleegyezése, és hogy az ilyen műveknek zene nélkül előadásához a zeneszerző beleegyezése nem szükséges. 53. §. A színmű jogosult fordítója, saját fordításának nyilvános előadása tekintetében, védelemben részesül. 54. §. • A jogosulatlan fordítás (7. §.) és a jogosulatlan átdolgozás (46. §.) nyilvános előadása, a szerzői jog bitorlásának tekintetik. 55. §. A nyilvános előadás jogának tartamára nézve a 11—18. §§. határozatai irányadók. Az álnév alatt, vagy a szerző nevének (13. §. 1-ső bekezdés) kitétele nélkül szerzett müvek, a mennyiben első nyilvános előadásuk idejekor még közzétéve nem voltak, az első előadás napjától, a hátrahagyott művek ped;g a szerző halálától számított 50 évig részesülnek a jogosulatlau előadás ellen védelemben. De ha az álnév alatt, vagy a szerző nevének kitétele nélkül szerzett mű szerzője, vagy annak jogutóda, az 50 évi határidő alatt, a szerző valódi nevét beiktatás végett bejelentette (43. §.), vagy ha a szerző ugyanazon idő alatt a művet valódi neve alatt közzéteszi: a védelmi idő a 11. §, szerint számíttatik. 56. §. A még meg nem jelent, de már nyilvánosan előadott színművek, zeneművek és zenés színművek szerzőjének, az ellenkező tényállás igazolásáig, az tekintendő, a ki az előadást hirdető jelentésben mint szerző neveztetett meg. 57. §. A ki szándékosan vagy gondatlanságból a színművet, zeneművet, vagy zenés színművet teljesen, vagy jelentéktelen változásokkal jogosulatlanul nyilvánosan előadja, köteles a szerzőnek, vagy jogutódának az okozott kárt megtéríteni, és a 19. §-ban meghatározott pénzbünte' téssel büntettetik. Arra, a ki a jogosulatlan előadást eszközöltette, a 20. §. akkép alkalmazandó, hogy a kártérítés összege az 58. §. szerint állapittatik meg.