Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-849. 1884. évi XVI. törvényczikk, a szerzői jogról

849. szám. 151 849. szám. 1884. ÉVT XVI. TÖRVÉNYCZIKK, a szerzői jogról. (Szentssitést nyert 1884. évi április hó 26-án. Kihirdettetett az »Országos Törvénytárában 1884. évi májius hó 4-én.) Ml Elsó Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: ELSŐ FEJEZET. írói művek. 1. A szerző kizárólagos joga. 1. §• Az irói mű gépi többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése, a jelen törvény által meghatározott védelmi időn belől, a szerző kizárólagos jogát képezi. Ha a műnek több szerzője van és az egyes szerzők részei el nem különithetők: ellenkező megállapodás hiányában, a mű többszörözésére, közzétételére és forgalomba helyezésére, a többieknek előzetesen adandó kárpótlás mellett, a szerzők mindegyike feljogosítottnak tekintendő. A kárpótlást a bíróság, esetleg szakértők meghallgatása mellett, a fenforgó körülmények aiapján határozza meg (29. §.). Arra, hogy a műhöz nevét adja, akarata ellenére, a szerzők egyike sem kötelezhető. Ha a szerzők részei elkülöníthetők, az elkülöníthető részek mindegyikének többszörözéséhez, közzétételéhez és forgalomba helyezéséhez, az illető szerző beleegyezése szükséges. 2. §• Többeknek irodalmi adalékaiból álló műre, mint egységes egészre nézve, a szerkesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül. Az egyes irodalmi adalékokra nézve a szerzői jog azoknak szerzőit illeti. Még meg nem jelent, s egyszersmiod a jelen törvény védelme alatt nem álló iratokból vagy adalékokból szerkesztett gyűjteményes műre, mint egységes egészre, a szerkesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül. 3. §. A szerző joga szerződés vagy halál esetére tett intézkedés által másokra is — akár korlátlanul, akár korlátolva — átruházható. Ilyen intézkedés hiányában a szerző joga annak törvényes örököseire száll át. A magyar szent koronának az uratlan hagyatékra nézve fennálló háromlási joga a szerzői jogra ki nem terjed. Ha a műnek több szerzője van, és ezek valamelyike örökös nélkül halt el: a szerzői jog az életben maradt szerzőtársakat illeti.