Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-847. 1884. évi XIV. törvényczikk, a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók völgyeinek ármentesitéséről, ugyszintén a vizszabályozó és ármentesitő társulatok igazgatási szervezéséről

146 847. szám. II. FEJEZET. 26. §. A jelen törvény hatálya alá tartozó vizszabályozó és ármentesitő társulatok közös érdeküknek gondozása czéljából a Tisza-völgyi Társulatba belépni kötelesek. A Tisza-völgyi Társulat az alapszabályokban megállapított időben és módon közgyűlést tart. A közgyűlésen minden oly társulat, melynek ármentesitett területe 10,000 catastrális holdnál kevesebb, egy szavazattal, — 10,000 catastrális holdnál több, de 100,000 catastrális holdnál kevesebb ármentesitett területtel biró társulat két szavazattal, — 100,000—200,000 catastrális holdnyi ármentesitett területtel biró társulat három szavazattal rendelkezik s minden további 100,000 hold után a szavazatok száma egygyel szaporodik. Egyébként ezen közgyűlés hatásköre a közmunka- és közlekedési minister által megerősített alapszabályokban foglalt határozatok szerint a jövőre is fentartatik. 27. §. A jelen törvény hatálya alá tartozó vízszabályozási és ármentesitő társulatokat közösen érdeklő ügyeikben a központi bizottság képviseli. A központi bizottság áll: a) a közgyűlés által választandó elnökből és két alelnökből; b) 21 rendes és 10 póttagból; kik közül hat rendes és három póttag a felsőtiszai, három rendes és két póttag a középtiszai, hat rendes és három póttag az alsótiszai, négy rendes és két póttag a körös-berettyói, két rendes és egy póttag a temes-bégavölgyi érdekeltek sorából választandó; c) a kormány részéről kiküldött három rendes és három póttagból, kik közül egy rendes és egy póttagot a közmunka- és közlekedési minister, egy rendes és egy póttagot a pénzügyminister s egy rendes és egy póttagot a belügyminister nevez ki; d) a Tisza és mellékfolyóinak felügyeletével megbízott középitészeti felügyelőkből. 28. §. A központi bizottság minden tagja, a középitészeti felügyelők kivételével, — szavazati joggal bír. Szavazatok egyenlősége esetében az elnök szava dönt. Érvényes határozathozatalra a kormány küldöttein kivül legalább hat választott tag jelenléte szükséges. 29. §. A központi bizottság jogosítva van: a) a jelen törvény hatálya alá tartozó társulatokat közösen érdeklő ügyekben azok nevében nyilatkozni, különösen szabályozási tervek, megállapodások és intézkedésekre nézve azoknak végleges megállapítása előtt a kormánytól ily ügyekben hozzá intézendő felhívás folytán vagy saját kezdeményezéséből véleményt adni, nemkülönben az egyes társulatok méltányos kérelmeit a kormánynál támogatni; b) az 1880. évi XX. t.-cz. vagy az ezzel megegyező újabb törvény alapján felveendő kölcsönök engedélyezése, és az alakulandó tartalékalap kezelése körül az idézett törvény keretében eljárni, s általában a jelen törvény hatálya alá tartozó társulatok hitelérdekében szűk-