Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.
Irományszámok - 1881-775. A képviselőház közlekedési bizottságának jelentése, „a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók völgyeinek ármentesitéséről, úgyszintén a vizszabályozó és ármentesitő társulatok igazgatási szervezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában
775. szám. 77 rendelkezések legyenek is e törvényjavaslatban, a helyzet gyökeresebb javulása csak akkor remélhető, ha abban megállapittatnak azon elvek is, melyek a Tiszavölgyet a finaneziális túlterheltetéstől megóvják. A terheltetési maximum megállapítása s aunak meghatározása nélkül ugyanis, hogy ezen esetekben mi történjék? a Tiszavölgy jövője biztosítottnak annál kevésbbé tekinthető, mert e nélkül megtörténhetik, hogy az államot a társulatokkal szemben ezentúl megilletendő nagyobb rendelkezési jog a védművek erősítése, magasítása stb. tekintetében, első sorban műszaki szempontból fog gyakoroltatni a helyett, hogy az illető társulat finaneziális helyzete is megfelelő méltatásban részesülne. A társulatok felett a közvetlen felügyeletet ugyanis műszaki közegek gyakorolják; ezen közegek — bármily jelesek legyenek is — vagy talán minél jelesebbek, annál kevésbbé fognak más, mint műszaki tekintet által vezettetni: és minél valószínűbb, hogy catastrophák bekövetkeztével a közhangulat első sorban ellenük fordul, annál bizonyosabb, hogy oly munkálatok is foguak a társulatoktól követeltetni, melyek finaneziális helyzetökkel semmi arányban sincsenek, melyek talán szorosan véve az illető társulatok szempontjából nem szükségesek, a melyek azonban a műszaki közegek felelősségét minden eshetőséggel szemben könnyebbé teszik. A mint egyrészről a közlekedésügyi bizottság súlyt helyez arra, hogy az állam rendelkezési, ellenőrzési és felügyeleti joga a társulatokkal szemben minél hatályosabb legyen, és minél hatályosabban gyakoroltassák, úgy mát* oldalról nem tévesztheti a közlekedési bizottság szem elől azt, hogy a társulatoknak is szükségesek garantiák, miszerint műszaki szempontból talán indokolható, de saját érdekeik szempontjából szorosan véve nem szükséges munkálatok teljesítésére ne szoríttassanak akkor, mikor ezen munkálatok keresztülvitele aránytalan megterheltetésükkel jár. Ezen garantia pedig csak abban állhat, ha az állam is mintegy a társulatok pénzügyi érdekkörébe az által bevonatik, hogy a közérdekű társulatok finaneziális romlásával és a maximális megterheltetés elérésével az államnak esetleg pénzügyileg is támadhassanak kötelezettségei. Eseíről-esetre való leírások egyes társulatoknak segíthetnek, de nem biztosítják a Tiszavölgy jövőjét, nem adnak irányelvet azon eshetőségekkel szemben, melyeknek e területek kétségtelenül kitéve vannak, s nem állítják helyre a forgalombau sem azon oly sajnosán megingott bizalmat az árterek iránt, melynek hiánya a már különben is oly súlyos megterheltetést, még súlyosabbá teszi. De a kérdés pénzügyi része megoldásának, illetőleg a maximális megterheltetés kimondásának más indoka is van. Kétségtelen ugyanis, hogy a kormánynak joga van: a meglevő védmunkálatoknak a jóváhagyott tervek szerinti kiépítését és fentartását megkövetelni, másrészt pedig a mentesitett árterek birtokosai kötelesek a védmíívek kiépítési és fentartási költségeit viselni, ámde erre az érdekeltek csak azon határokon belül kötelezhetők, melyeken túl ármentesitett területeiknek Őstermelési értéke már megtámadva lenne. És ha ezen határon túl akár a töltéseknek eredeti kiépítése, akár a meglevő töltések fentartása folyamszabályozási, vagy más, kizárólag közérdekű szempontból találtatnék szükségesnek, az érdekeltek az ily szempontból szükséges töltések kiépítésére vagy további fentartására akaratuk ellenére nem kötelezhetők. Már pedig a törvényjavaslat 3-ik szakaszában felvett kötelező mentesítéssel a társulati alakulás kormányilag ott is elrendelhető, a hol az illetők az ármentesitést eszközölni nem kívánták, mert azt érdekeikre nézve nem találták hasznosnak; a törvényjavaslat 21. és 22.szakaszai pedig a társulati védművek kötelező fentartását rendelik el, sőt a ministerium által szükségesnek jelzett új munkálatoknak is feltétlen végrehajtását teszik a társulatok kötelességévé. —Ilyen új rendelkezésekhez, melyek a törvényjavaslatba felvéve lettek, a közlekedési bizottság nem járulhatott oly garantiák