Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-807. Törvényjavaslat, a budapesti nagykörut létesitésére 1.716,793 frt 14 kr. folyóvá tételéről, az 1871:XLII. törvényczikk némely intézkedésének módositásáról és a Budapest főváros dunajobbparti területének egyes részein emelendő épitmények adómentességéről

807. szám. 317 augusztus 1-ső napjáig teljesen lakható állapotba nem helyezert épületekre nézve már igénybenem vehető 25 évi adómentességnek, — kis rész kivételével, — a legszerényebb igényeket sem képes kielégíteni. Hogy a budai rakpart is a pestinek megfelelő képet nyújtson, szükséges, hogy legalább 48 láb magasságú kétemeletes házakkal építtessék be. Ezért van a törvényjavaslat 7. §-ának 1. pontjában az itt emelendő házakra nézve a rendkívüli adózási kedvezmény megadása a 15'17 méternyi (48 láb) magassághoz kötve. ' A Margithid II. ker. Zsigmond utc{ai feljárójánál tekintetbe jön, hogy az ott levő házak a feljáró létesítése következtében majdnem eltemettettek és a közlekedő úttól annyira elzárattak, hogy azokhoz másként, mint gyalog hozzáférni sem lehet s e mellett a kocsi-feljárók mégis annyira szűkek, hogy a Margithid mellett mindinkább fejlődő forgalom igényeinek alig felelhetnek meg; a primás-utczalpedig oly keskeny, hogy abban kivált mióta a közúti vaspálya egyik vonala is arra vezet a közlekedés majdnem életveszélylyel jár. Ezen utczáknál tehát főleg a közlekedés szempontja irányadó és a javaslatba hozott adózási kedvezménynek czélja az, hogy az ottani háztulajdonosok új építkezésekre buzdittatván, ennek folytán ezen utczák megfelelő módon szabályozhatók legyenek. Ennélfogva figyelembe véve azt is, hogy ezen vidéken nagyobb házak ugy sem fognának épülni, az adózási kedvezményt nem volna czélszerű szigorúbb feltételekhez kötni, mint ahoz, hogy az emelendő új épület legalább egy emeletes legyen (7. §. 2. p. b.). A budai vár egész területe ódon, alacsony és szabálytalan házaival jelenleg valóban az elhagyatottság képét nyújtja, s a lakások is ezen házakban, valamint csin, ugy a kényelem tekintetében nélkülözik mindazon kellékeket, melyeket a lakók a mai kor fogalmai szerint igényelhetnek. Ezen állapot annál kevésbé megfelelő, minthogy épen ezen városrészben van a fejedelmi palota s az ország kormányának székhelye is nagyobb részt itt van. Nagyon kívánatos tehát, hogy a városrész díszesebb külalakot nyerjen, de szükséges volna az is, hogy tekintettel az itt levő számos kormányhivatalra a lakások száma szaporodjék. Figyelembe véve azonban, hogy épen itt az építkezés az építési anyag szállításának nehézségeinél fogva jelentékenyen drágább, mint a főváros bármely más pontján, mig a bérjövedelem sokkal csekélyebb, már csak azért is, mert kereskedés itt alig lévén a házak legjövedelmezőbb forrása, a boltok értékesítése csak kivételesen fordul elő, egyáltalában nem remélhető, hogy a várban az építkezés terén különös kedvezmények nyújtása nélkül még hosszú ideig valamely számbavehető lendület álljon be. Ez indokolja a törvényjavaslat 7. §. 2. d) pontjában indítványozott adózási kedvezményt, mely a várra nézve azon feltételhez van kötve, hogy az emelendő épületek legalább két emeletesek legyenek. A 7. §. 2. a) és b) pontjaiban említett részeken az adókedvezmény alá eső épületek mérték szerinti magasságának minimuma nincsen megállapítva azon oknál fogva, hogy ily módon is a feltételnek enyhébbé tétele által az építkezés lehetősége könnyittessék. A 8. §. azon indok mellett, melyből a budai rakpartra nézve az adókedvezmény javaslatba hozatik, magában értetődő határozmányt tartalmaz s bővebb indokolást nem igényel. A 9. §. méltányossági szempontból vétetett fel tekintettel azokra, kik a törvényhozás