Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-807. Törvényjavaslat, a budapesti nagykörut létesitésére 1.716,793 frt 14 kr. folyóvá tételéről, az 1871:XLII. törvényczikk némely intézkedésének módositásáról és a Budapest főváros dunajobbparti területének egyes részein emelendő épitmények adómentességéről

314 807. szára. Hogy ezen értékek alapján a fővárosi közmunkák tanácsa kölcsönt nyerhessen, szükséges volt a kölcsönadó biztosítására kimondani, hogy kölcsönvétel esetén a szóban levő jövedelmi forrásokból származó bevételek, első sorban a felveendő kölcsön kamatai és törlesztési járulékainak fedezésére fordítandók. Ezen szakaszra nézve megjegyeztetik még, hogy az eddig adott kincstári előlegek az 1881: XXXI. t.-czikkel lettek kamatmenteseknek nyilvánítva. Midőn a nagykörút létesítése költségeinek fedezéséről törvényjavaslat terjesztetik elő, kívánatos, hogy egyszersmind az 1871: XLII. t.-czikknek azon rendelkezései is módosíttassanak, melyek czélszerütleneknek bizonyultak. A tapasztalás ugyanis mutatta, hogy az út meg nem nyitásán kivül még más, az 1871: XLTI. t.-cz. határozmányaiban rejlő akadályozó körülmények is vannak, melyek a nagykörúton való építkezésre a kedvet csökkentik. Ilyenek az 1871: XLII. t.-cz. 7. §-ának azon intézkedése, hogy a körút egyes szakaszainak, illetőleg bárány-utczai kiágazásának teljes kisajátítása után a körúton, illetve kiágazásán homlokzattal biró házak vagy telkek tulajdonosai az illető szakasz költségeihez 7±-ed részben tartoznak járulni. Ezen határozmány egyrészt nem igazságos és méltányos arányban osztja meg a ház-, illetve telektulajdonosokra háromló terhet; másrészt pedig bénitólag hat az építkezési kedvre. A törvény idézett szakasza szerint ugyanis a nagykörút a következő önálló szakaszokra van felosztva: a) a Dunától a váczi-utig (mostani Lipót-körut); b) a váczi-uttól az új sugár útig (Teréz-körut); c) a sugár-uttól a kerepesi-utig (Erzsébetkör-ut); d) a kerepesi-uttól az üllői útig (József-körút); e) az üllöi-uttól a Dunáig (Ferencz-körút); f) a három bárány-utczai kiágazásra. Az 1871: XLII. törvényczikk szerint minden önálló szakasznak kisajátítási költségei külön számitandók fel s a telektulajdonosok telkök homlokhossza arányában azon szakasz kisajátítási költségeinek 7*-ed részét tartoznak megtéríteni, melyben telkük fekszik. így azonban felette aránytalanul oszlanának meg a terhek; mert ezen megosztás szerint a kisajátítandó telkek becsüértékét véve alapul, esnék a telkek homlokzathosszának egy-egy folyó ölére : a Lipót-köruton 242 frt 40 kr. a Teréz-köruton 255 > 50 » az Erzsébet-köruton -. . ,299 > 58 > a József körúton 347 » 45 > a Ferencz-köruton • 305 > 01 > a bárány-utczában 160 > 38 » Ezen aránytalanság, miután a keletkezendő új telkek értékére befolyással nem biró azon körülményből származik főleg: hogy valamely szakaszban több vagy kevesebb telket s több vagy kevesebb fennálló épületet kell-e kisajátítani, — annál méltánytalanabb, mert épen azon útszakaszokban legmagasabb a kisajátítási járulék, melyben a telkeknek aránylag legkisebb értékük van s legalacsonyabb ott, hol a telkeknek legnagyobb az- értéke, t. i. a sugár-utat átszelő Teréz- és Erzsébet-körutakon s a váczi-körutat az osztrák-magyar állam vaspálya-társulat indóházával s a Teréz-köruttal összekötő bárány-utczában. * Ezen aránytalanságon akképen lehet segíteni, ha az egész körútnak és bárány-utczai kiágazásának kisajátítási költségei minden szakaszra nézve egyformán osztatnak meg, a mi