Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-807. Törvényjavaslat, a budapesti nagykörut létesitésére 1.716,793 frt 14 kr. folyóvá tételéről, az 1871:XLII. törvényczikk némely intézkedésének módositásáról és a Budapest főváros dunajobbparti területének egyes részein emelendő épitmények adómentességéről

807. szám. 313 legnagyobb részben a nyert s fennebb kimutatott állami előlegekből fedezte, melyeket az államkincstárnak ismét megtéríteni tartozik. Az elébb kimutatott 6."/33,968 frtnyi szükséglet fedezetére szolgálnak: 1. a telektulajdonosok által az 1871 : XLIL t.-cz. 7. §., illetőleg a jelen törvényjavaslat 3. §-a értelmében viselendő kisajátítási, járulékok 1.180,901 frt. 2. a telektulajdonosok által fizetendő járdafektetési járulékok mintegy 120,000 > 3. a nagykörút megnyitása végett megszerzett s ismét eladható telekterületek értéke 354,164 c 4. a Duna szabályozása folytán nyert telkek értéke . . . . 3.683,973 » Összesen . . . 5.339,038 frt. E szerint fedezet nélkül áll: 1.394,930 frt; minthogy pedig a nagykörút némely pontján, a hol építkezések történnek, az uttestet ideiglenesen el kell készíteni, csatornázás-, viz- és légszesz-vezetékkel kell ellátni, a fedezet nélküli költségek még mintegy 300,000 írttal szaporodni fognak, ugy hogy a teljes összeg, melyről fedezet hiányában gondoskodni kell, 1 millió 694,930 frtra rug. A kormány ezen fedezeti hiány pótlása végett azt hozza javaslatba, miszerint azon 1.716,793 frt 14 krnyi előlegmaradvány, melyet a fővárosi közmunkák tanácsa az 1870 : LX. t.-cz. 2. §-a értelmében a sugárút létesítésére nyert előlegből még vissza nem fizetett, de mely már készpénzben a fővárosi közmunkák tanácsa rendelkezésére áll, visszafizetési kötelezettség nélkül a nagykörút czéljaira engedtessék át. Indokolható ezen átengedés az által is, hogy az átengedendő összeg mintegy maradványát képezi az 1870 : X. t.-cz. alapján felvett nyereménykölcsönnek, melynek törvényszerinti rendeltetése úgyis az volt, hogy abból a fővárosban létesítendő közmunkák költségei fedeztessenek. Meg kell ugyan jegyeznem, hogy miután az említett nyeremény-kölcsönalap már teljesen ki van merítve és az 1882. évi állami zárszámadás szerint véglegesen elszámoltatott, az itt szóban levő kölcsönmaradvány az állam rendes bevételei közé volna felveendő. Különösen ajánlatossá teszi pedig épen ezen megoldási módot azon körülmény, hogy ilyen módon az állam költségvetését semmi új kiadással nem kell terhelni, hanem csakis az államot illető követelés engedtetik el. A bemutatott törvényjavaslatnak első sorban czélja, hogy ezen előleg-maradványnak átengedése törvényhozásilag jóváhagyassák. De egyedül ezen előlegnek átengedésével a nagykörút fennakadás nélküli létesítése még nem volna biztosítva, mert a fővárosi közmunkák tanácsa a nagykörút mentén kisajátított telkek fel nem használt részének, valamint a Dunaszabályozás által nyert területek értékesítéséből befolyandó összegeket az 1871: XLII. t.-cz. 6. §. értelmében mindenekelőtt az eddig nyert előlegek törlesztésére tartoznék fordítani; de az esetben is, ha ezen elsőbbség mellőztetik, valószínű, hogy a fedezetül kijelölt forrásokból várt bevételek nem fognak oly gyorsan befolyni, mint a hogy azt a nagykörúti munkálatok fennakadás nélküli folytathatása kívánná. Ennélfogva a törvényjavaslatban (2. §.) szükséges volt intézkedni arra nézve is, hogy a közmunkák tanácsa a nagykörúti terjedékek, valamint a Dunaszabályozás által nyert telkek értékesítéséből befolyandó összegeket 3.114,799 frt 25 kr. erejéig — vagyis azon összeg erejéig, mely az eddig adott 1.902,376 frtnyi állami előlegek, valamint a jelen törvényjavaslat szerint véglegesen átengedendő 1.716,793 frt 14 krnyi előlegmaradvány leszámításával a nagykörút létesítésére előirányzott 6.733,968 frt 39 krnyi költség fedezésére szükséges, — az előlegek törlesztése előtt is ismét a nagykörút czéljaira felhasználhassa; továbbá, hogy a közmunkák tanácsa a munkák akadálytalan folytathatása czéljából szükséges pénzeket esetleg az emiitett értékek alapul vétele mellett a kormány jóváhagyásával hitelmüvelet utján szerezhesse be. KÉPVH. IROMÁNY. 1881 —84. XX. KÖTET. 40