Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-805. A közmunka- és közlekedésügyi ministernek jelentése, az országgyüléshez, a marosvásárhely-szászrégeni helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

300 805. szám. 12. §. A fuvarbérek maximuma az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatik meg: A. Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenkint: az I. osztályban . . . . 5 o. é. kr. ezüstben a II. > . . , 3 > > > > a III. > 2 > > > > Az 1. és 2. osztályú kocsik az 1-ső rendű pályákon használt másodrendű kocsik szerint szereltetnek fel. A 3. osztály részére oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pályákon a 4. osztályra nézve előirvák, azonban padokkal látandók el. Uti podgyásznál az egész jegyenként 25 kilogrammot meghaladó súlytöbblet 10 kgrnyi súlytételekre, a gyorsárú pedig 5 kilogrammnyi súlytételekre felvéve kikerekítendő. Minden 10 kgr. podgyásztúlsúlyért kilométerenkint 0"48 kr., 100 kgr. gyorsárúért pedig kilométerenkint 4*8 kr. számittatik ezüstben. B. Az árúk szállítására nézve legmagasabb árszabási tételként megállapíttatik: 100 kg„ és kilométerenkint az első darabárú-osztályban 1 "84; a második mérsékelt darabárú-osztályban 1-32 és a terjedelmes árúk után 2-36 kr. ezüstben. — A kőszén, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő és tégla után, ha teljes kocsirakományokban szállíttatnak, mint legmagasabb árszabási tétel 100 kg. és kilométerenkint 0-52 kr. számittatik ezüstben. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra nézve a mérsékelt darabárú-osztály fentebbi tétele szolgál maximális díjtételként. Az árúk osztályozása és a többi szállítási határozmányok tekintetében, — valamint a mellékilletékek (ideértve a kezelési illetéket is) s végül: a hullák, hintók, élő állatok, külön vonatok stb. viteldíjai tekintetében is a m. k. államvasutak keleti vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme egymásután következő 3 éven át a befektetési tőke 7 százalékára emelkedik, jogában álland a kormánynak, az engedélyesek meghallgatása mellett, az árszabályt megfelelőleg leszállítani. Az esetre, ha a törvényhozás a viteldíjakat az összes vasutakra nézve szabályozná, e szabályozás ezen vasútra is érvényes leend. 13. §. Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardíjakat belföldi ezüstpénzben számítsák olyképen, hogy az árkelet tekintetbe vételével járó illetékeket országos értékben tartozzanak elfogadni. 14. §. • A 12. §. értelmében meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben leszállíthatok, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mind a két irányban, minden szállítási távolságra egyenlően vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben. Az ekként, leszállított árszabályok az elöbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után. Ha egy feladó vagy szállítmányozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ezekben részesíteni kell minden féladót és szállít-