Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-789. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek, az orzsággyüléshez intézett jelentése, a barcs-pakráczi helyiérdekű vasut engedélyezése tárgyában

789. szám. 181 A fedett és boltozott műtárgyak kőből vagy téglából építendők, a nyilt műtárgyak kő- vagy tégla ellenfalakkal és fafelszerkezettel, vagy egészen fából is létesíthetők. A barcsi Dráva-híd végleges minőségben kőből, vas-falszerkezettel építendő. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer. A sínek, melyeknek mindenesetre uczélből kell lenniök, folyóméterenként 22-50 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és oly sűrűn rakott talpfákra lesznek helyezendők, hogy igénybe vételök 4300 kilogramm kereknyomás mellett D centiméterenként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. Megengedtetik a függő sínkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2.2 méternél kisebb nem lehet, azonban ugy azok, mint a kitérők talpfái is, telitett puha vagy kemény fából állíthatók elő. A felépítmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg. Köteles engedélyes a felépítményi anyagoknak 17,-át tartalékképen az építési alapból beszerezni. Tartozik továbbá az engedélyes, a kormány kívánatára, 10% mellékvágányt előállítani. c) Épületek, pályaelzárás, jelzések. Az épületek felállítása a legkisebb mérvre szorítható. A felvételi épületek kőből vagy téglából, esetleg favázas falakkal is előállithaíők. Az árúraktárak fábtfl, téglaalapzattal, mig a mozdonyszinek favázas falazatból létesítendők. Az őrházak száma akként állapittatik meg, hogy állomásokon levő őrházak betudásával, minden négy kilométerre egy őrház essék. Verőczén, Daruváron és Pakráczon kettő-kettő, a többi állomáson pedig csak egyegy váróhelyiség lesz létesítendő. Árúraktárak mindazon állomásokon építendők, melyeket a kormány e czélra kijelölend. Közczélok, úgymint a posta, távírda, rendőrség, katonaság stb. részére megkívántató helyiségek előállítására az engedélyes nem köteleztetik. A vizállomások berendezésénél kézzel hajtható szivattyúk, faviztartók, égetett agyag, vizvezetö csövek stb. alkalmazása megengedtetik és esetleg a mozdony közvetlen a kútból is merítheti vizét. Az utak elzárására szükséges korlátok csak oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 200 méter távolságra észre nem vétethetik. A pálya bekerítése, a védgátakat is ide értve, csak különös figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, a hol a helyi viszonyok azt okvetlen megkívánják. A hol a pálya hosszában anyagárkok vonulnak el, ott kerítés nem szükséges. A korláttal el nem látott utátjárásoknál a lassú menetet jelző álló táblák alkalmazandók. Az engedélyes köteles egy üzleti távirda-huzalt létesíteni, a melyen az állomások közti távsürgönyözés eszközölhető leend. Ezen huzal számára azonban engedélyes az állam által a vaspályavonal mentén felállítandó távirda-oszlopok használatát igényelheti. A lát-, harang- és hangjelzők mellőzhetők.