Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-787. A közlekedésügyi bizottság jelentése, „a némely vasuti engedélyokmányok függelékeiben foglalt forgalmi természetű határozmányoknak hatályon kívül helyezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

172 787. szám. 787. szám. A közlekedésügyi bizottság jelentése, a „némely vasúti engedélyokmányok függelékeiben foglalt forgalmi természetű határozmányoknak hatályon kivül helyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Az 1878: XX. t.-czikkben beczikkelyezett vám-és kereskedelmi szerződés VIII. czikkelye határozottan fentartja mindkét államnak a helyi érdekű vasutak részére üzleti és forgalmi szabályzatokat állapítani meg. Mindazonáltal, tekintettel azon viszonyra, mely az első rangú s a helyi érdekű vasutak közt fentáll, tekintettel arra, hogy az előbbiekre a közösen megállapított szabályzatok az irányadók, mig annak daczára, hogy igen gyakran tulajdonosai az utóbbiaknak, emezekre nézve esetleg eltérő intézkedések lehetnek Ausztriában, mint Magyarországon, természetes és szembeszökő az együttes, vagy legalább egyöntetű intézkedés haszna. Ily egyöntetű — s a forgalmi életben még semmi nehézségre okot nem adott — utasítás adatott ki 1884. év elejétől érvényben a magyar kormány által (»A vasúti forgalmi szolgálatra vonatkozó szabályok alapelvei helyi érdekű vasutakon<), mely magában foglalja azon üzleti természetű határozatokat, a melyek — eltérőleg az elsőrendű vasutakon használt gyakorlattól — a vicinális vasutakról szóló 1%80: XXXI. t.-cz. előtt kiadott engedélyokmányokba különösen is felvétettek. Minthogy már most ez utasítás sokkal átalánosabb és részletesebb, mint a korábbi engedélyokmányokba felvett határozatok; minthogy továbbá ez utasítás a kormány jelentése szerint Ausztriában is elfogadtatott, s igy annak életbeléptetése az üzletkezelések tekintetében nemcsak az összes magyar vicinális — gyorsan emelkedő — hálózatra, de Ausztriára is kiterjednek : felette kívánatos azoknak kiterjesztése a korábban engedélyezett vicinális vasutakra is. Ezeknek érdekeit egyátalán nem sérti e kiterjesztés, mert az átalános utasítás részben az 1880: XXXI. t.-cz. 3. és 4. §-a alapján szabadabb szellemben van tartva a korábbi félénkebb határozatoknál; s igy semmi ok sincs, a kiterjesztést megtagadni, illetőleg az engedélyokmányok megfelelő szakaszait, mint már törvényerőre emelkedetteket, hatályon kivül helyezni. Az 1. §-t időrendi szövegezés kedvéért, harmadik sorától igy módositá a bizottság: > melyek a valkány-perjámosi (1870. évi XXVII. t.-cz.), a bánréve-nádasdi (1870. évi XXXII. és 1876. évi X. t.-cz.), a vojtek-bogsányi (1872. évi XXVIII. t.-cz.), a nagysurány-nyitrai (1875. évi XLII. t.-cz.), a tótmegyer-nagysurányi (1875. évi XLIII. t.-cz.), az arad-kőrösvölgyi (1875. évi XLIV. t.-cz.), a mezőtúr-szarvasi (1879. évi X. t.-cz.), a szamosvölgyi (1880. évi XXXII. t.-cz.) és a nyitranagytapolcsányi (1880. évi XXXIII. t.-cz.) vasutak< stb. Ily szövegezésben tisztelettel ajánljuk a törvényjavaslatot elfogadásra. Budapesten, 1884. évi márczius hó 6-án. Gr. Bánffy Béla $. k.

f György Endre ». *., UtotUági elnök. bizottsági tlőadó. (