Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-781. Törvényjavaslat, a szerzői jogról

152 781. szám. 23. §. A ki a törvény tilalma ellenére többszörözött mű példányait, szándékosan üzletszerűleg árúba bocsátja, eladja, vagy más utón terjeszti, az általa okozott kárt a szerzőnek, vagy jog­utódának megtéríteni köteles, és a 19. §-ban megállapított büntetéssel sujtatik. Az üzletszerű terjesztésre szánt példányok a 21. §. értelmében akkor is elkoboztatnak, ha a terjesztőre a szándékosság ki nem derül. 24. §. Ha a 9. §. 1. pontja esetében a forrás, vagy a szerző megnevezése szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztatik: a gépi többszörözés eszközlője és az, a ki mást a többszörö­zésre rábirt, ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Ugyanezen büntetés alá esik az is, a ki a szerző akarata ellenére, annak nevét a művön közzéteszi (1. §. második bekezdése). Ezen esetekben a pénzbüntetés fogházbüntetésre át nem változtatható, és kártérítésnek helye nincsen. 4. Eljárás. 25. §. Ugy a kártérítési igények megállapítása, mint a jelen törvényben meghatározott bün­tetések kiszabása, beleértve az elkobzás elrendelését is, a polgári bíróságok hatásköréhez tartozik. 26. §. A sértett fél ügyét a bitorlás elkövetésének helyére nézve illetékes első folyamo­dásü kir. tőrvény széknél, vagy azon elsőfolyamodású kir. törvényszéknél indíthatja meg, mely a panaszlottnak személyes bírósága. 27. §. Az eljárás csak a sértett fél kérelmére indíttatik meg. A sértett fél az elsőfolyamodású bíróság által hozott ítélet közlése előtt kijelentheti, hogy a panaszlottnak megbüntetését nem kívánja. Ilyen, kijelentés esetében büntetésnek he­lye nincsen. 28. §. A szerzői jog bitorlása miatt keresetet indíthat az, a kinek szerzői vagy kiadói joga megsértetett, vagy veszélyeztetve van. A már közzétett műveknél az ellenkező tényállás igazolásáig, az tartandó szerzőnek, a ki a művön szerzőül meg van nevezve. Az álnév alatt, vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent müveknél, ha a ki­adó megnevezve nincsen, a művön kijelölt bizományos van jogosítva a szerzőt illető jogok érvényesítésére. A művön megnevezett kiadó, illetve bizományos, az ellenkező tényállás iga­zolásáig, az álnevű, vagy a meg nem nevezett szerző jogutódának tekintetik. 29. §. A szerzői jog bitorlása miatt megindított perekben a bíróság, a szándékosság és gondatlanság, továbbá a kár és gazdagodás ténye és mennyisége felett, a fenforgó körül­mények alapján, saját belátása szerint határoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom