Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.
Irományszámok - 1881-780. Törvényjavaslat, a szeszadóról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről
ÍU 780. szám. 1. oly főzőkészüléknél, mely más alkatrészekkel nem bír, mint egy közvetlen tüzelésű üsttel, keverökészülékkel, üstsisakkal, hűtőpalnczkkal, kigyóalakü, vagy egyenes hűtőcsövekkel és az üstsisakot a hűtőkészülékkel egybekötő csővel, — az üst literekben vett töltési képességének háromszoros mennyiségével; 2. oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészeken kivül még: a), egy czefremelegitővel; vagy b) rectificatorral, alszesztartóval, dephlegmatorral stb. is el van látva, — az üst literekben vett töltési képességének négyszeres mennyiségével; 3. oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészek mellett még egy czefremelegiíővel, és egy, vagy több oly alkatrészszel bir, mely a 2. b) pont alatt fel van sorolva, — az üst literekben vett töltési képességének ötszörös mennyiségével; 4. a gőzerőre berendezett főzőkészüléknél, az üst literekben vett töltési képességének legalább nyolezszoros mennyiségével számíttatik, melybe a gőz beeresztetik. Ha az utóbb (4. pont) alatt említett főzőkészülékek valamelyikénél nagyobb napi termelőképesség vélelmezhető, az a pénzügyi hatóság és a szeszfőző között megejtendő egyezkedés utján, és* ha ilyen egyezkedés létre nem jön, próbafőzés dltal állapittatik meg. Valamely üst töltési képességét teljes űrtartalmának négyötöd ( 4 / 5 ) része képezi. Ha a főzőkészülék literekben kifejezett naponkénti termelőképessége (1—4. pont) 10-eí maradék nélkül nem osztható, az lefelé kikerekítendő, hogy 10-el osztható legyen. Ha oly főzőkészülékek fordulnak elő, melyeknek termelőképességét ezen §. meg nem határozza, azt a péuzügyminister, — az 1878 : XX. t.-czikk XI. czikke értelmében, — állapítja meg. 48. §. Ha a főzőkészülékre szeszszel vegyitett törköly kerül, akkor a 47. §. szerint megállapított termelőképességnek négyötöd része vétetik az átalányozás alapjául. A hektoliter-részek kikerekitése tekintetében itt is a fennidézett §. szabályai mérvadók. 49. §. Szesznyeredék. A szesznyeredék, a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest — hektoliterenként következőkép állapittatik meg, és pedig: «) lisztes anyagok, csicsóka, répa- és ezukorüledék, vagy ezzel egy sorba tartozó anyagok feldolgozásánál (20. §. 1. pontja) 5 fokkal; b) nyári vagy téli szilva, cseresznye, meggy, sárga- vagy őszibaraczk, vagy más csontáros gyümölcs (kökény kivételével), bor, borseprű, bor- vagy gyümölcsmust, mézes víz, valamint szőlő feldolgozásánál 3 fokkal; c) som, kökény, csipkebogyó, alma, körte és más magvas vagy bogyós gyümölcs, és gyökérnövények, nemkülönben szőlőtörköly és serfőzési hulladék feldolgozásánál 2 fokkal; d) magvas gyümölcs-törköly feldolgozásánál VU fokkal. Azon szeszfőzők, kik csak egy és pedig olynemű főzőkészülékkel birnak, mely a 20. §. II. pontjának megfelel, és az 51. §. határozmányainak eleget tesznek, lisztes anyagok feldolgozásánál az a) pont alatt meghatározott szesznyeredékből, azon esetben, ha mezőgazdák, s a pálinkafőzéssel azért foglalkoznak, hogy marhaállományuk fentartására moslékot nyerjenek, 20%-nyi leengedésben részesittetnek azon üzletre nézve, mely szeptember, október vagy november hónapokban kezdődő 8 havi időszakon belül esik.
