Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-718. Törvényjavaslat, a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. törvényczikk módositásáról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről

50 7t8. saám. 43. §. A havi adóátalány megszabása. a) Átalában: A havi adóátalány megszabása akként történik, hogy: á) az illető hó napjai, melyeken át az adó alá eső szeszfőzési üzlet gyakoroltatik; b) a fentebb emiitett határozatok értelmében hektoliter fokokban megállapított napitermelő képességgel; és c) minden hektoliter-fok után megállapított 11 krnyi adótétellel szoroztatnak, melyhez sajtolt élesztő készítése esetében az ezután járó 30°/o-nyi pótlék számítandó. Egyedül azon esetben, midőn a szeszfőzési üzlet az évi termelési idény első üzleti havának első napján nem kezdődik, vagy a termelési idény utolsó üzleti havának utolsó napjáig nem folytattatik, szabandó meg és fizetendő be az ezen két hóra eső adóátalány csak azon összegben, mely az első üzleti hónapban ezen hónapnak az adó alá eső müvelet megkezdése után maradó részére, és az utolsó üzleti hónapban ezen hónapnak az adó alá eső müvelet befejezése előtt még fennlévő részére esik. Ha az évi termelési idény alatt a szeszfőzési üzlet egy vagy több havi félbeszakítás után (39. §.) ismét folytattatik, az adóátalány megszabása és befizetése, a naptári hónap első napjára nézve, melyben az üzlet újból kezdetét veszi, ezen napnak azon részére ki nem terjesztendő, mely csak az adó alá eső művelet előkészítésére (41. §. 3. pontja) fordittatik. 46. §. Az átalányozás alapja. A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alapját képezi: a) azon czefremennyiség, mely a főzőkészülék napi termelőképességének megfelel; b) az ezen czefremennyiség minden hektoliterje után, a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest, hektoliter-fokokban megállapított szesznyeredék. 47. §. A főzőkészülék termelőképessége, azaz: azon czefremennyiség, mely, — a napot 24 órával számítva, — az alszesztöltésekkel együtt naponta kifőzhető, következőképen állapittatik meg: 1. oly főzőkészüléknél, mely más alkatrészekkel nem bir, mint egy közvetlen tüzelésű üsttel, keverőkészülékkel, üstsisakkal, hütőpalaczkkal, kigyóalakú, vagy egyenes hűtőcsövekkel és az üstsisakot a hűtőkészülékkel egybekötő csővel, — az üst literekben vett töltési képességének háromszoros mennyiségével; 2. oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészeken kivül még: a) egy czefremelegitővel; vagy b) rectificatorral, alszesztartóval, dephlegmatorral stb. is el van látva, — az üst literekben vett töltési képességének négyszeres mennyiségével; 3. oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészek mellett még egy czefremelegitővel, és egy, vagy több oly alkatrészszel bir, mely a 2. 6) pont alatt fel van sorolva, — az üst literekben vett töltési képességének ötszörös mennyiségével; 4. a gőzerőre berendezett főzőkészüléknél, az üst literekben vett töltési képességének legalább nyolczszoros mennyiségével számíttatik, melybe a gőz beeresztetik. Ha az utóbb (4. pont) alatt emiitett főzőkészülékek valamelyikénél nagyobb napi termelőképesség vélelmezhető, az a pénzügyi hatóság és a szeszfőző között megejtendő egyezkedés utján, és ha ilyen egyezkedés létre nem jön, próbafőzés által állapittatik meg.