Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-752. A pénzügyi bizottság jelentése, „a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. törvényczikk módositásáról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

346 752. szám. 27. §. b) Az adóbefizetés módja a baj tartama alatt. Az 1878 : XXIV. t.-czikk 69. §-a helyett rendeltetik: I. Ily baj tartama alatt (68. §.) a szeszfőzés oly szeszfőzdében, melyben csak egy szeszmérőgép van alkalmazásban, legfeljebb a baj bekövetkeztétől számítandó 10 napon át, s a következő feltételek alatt folytatható: 1. Az üzlet ekként való folytatásának ideje alatt, a 25. §. 1. pontja alatt felsorolt edények mennyiségében és űrtartalmában változás nem tehető. 2. Az ezen idő alatt a bejelentett erjesztő-edények (65. §. d) betüjej űrtartalmának minden hektoliterje után 24 óránként megadóztatandó szeszmennyiségként azon mennyiség vétetik, mely az ugyanazon bejelentési időszaknak a baj bekövetkeztét megelőzött részében, a szeszmérőgép jelzései szerint 24 óránként a bejelentett erjesztő-edények egy-egy hektoliterjére, — vagy ha erjedési edények szabályellenes használata esetében, a íényleg használt erjesztőedények űrtartalma a bejelentettnél nagyobb volt, — a tényleg használatban volt erjesztő-edények egy-egy hektoliterjére esik. Ha ezen időszak teljes 10 üzleti napot nem tenne, és a folyó bejelentési időszakot, közvetlenül megelőzött s hat havi időközben a szeszgyárra nézve egy — a terményadó által feltételezett oly havi leszámolás eszközöltetett, mely legalább 10 üzleti napra terjedett, azon esetben a bejelentett erjesztő edények űrtartalmának minden hektoliterje után 24 óránként megadóztatandó szeszmennyiség ezen leszámolás arányában állapittatik meg. 3. A megadóztatandó szeszmennyiség semmi esetre sem lehet csekélyebb azon menynyiségnél, mely a bejelentés szerint a baj tartamára aránylag esik. II. Oly szeszfőzdékben, melyekben szeszmérőgéppel összekötött több főzőkészülék van alkalmazásban, a szeszfőzés az egész üzletre kiterjedőleg alkalmazandó előbb felsorolt feltételek (I. 1., 2. és 3. pont) mellett — szintén folytatható, a mely esetben azonban a megadóztatandó szeszmennyiség önérthetőleg a rendes menetben lévő szeszmérőgépek által jelzett mennyiségnél csekélyebbre nem vehető. III. Ha valamely szeszfőzdében a szeszmérőgépek rendes menetében egy-egy termelési idény lefolyása alatt háromszornál gyakrabban fordul elő akadály, az üzlet folytathatására fent szabott 10 napi határidő (I. pont) leszállítható, esetleg teljesen is megvonható. Ezen határidő azon esetben is leszállítható, ha a szeszmérőgép pótlása rövidebb idő alatt is megtörténhetik. IV. Oly szeszfőzdékben, melyekben szeszmérőgéppel összekötött több főzőkészülék van alkalmazásban, a szeszfőzés oly módon is folytatható, hogy a rendes menetében akadályoztatott szeszmérőgéppel összekötött főzőkészülék, az akadály bekövetkezte időpontjában benne foglalt ezefre lepárolása után hivatalosan használhatlanná tétetik. Ezen lepárolás után megadóztatandó szeszmennyiség, a főzőkészülék hivatalosan megállapított közönséges termelőképességének megfelelőleg szabandó meg. V. Azon szeszfőzőknek, kik a terményadót önként választották (24. §. 1. pontja), szabadságában áll az adó átalányozására menni át, s ez esetben azon naptári hónap, melyben ez történik, úgy tekintetik, mint az évi termelési idény első hónapja. VI. A pénzügyminister, az 1878 : XX. t.-czikk XI. czikke értelmében, elrendelheti, hogy a valamely szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett akadály tartama alatt megadóztatandó szeszmennyiség, a czefre mennyisége és sűrűsége, valamint annak elerjedési foka (attenuatiója) alapján határoztassék meg.