Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-752. A pénzügyi bizottság jelentése, „a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. törvényczikk módositásáról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

. 752. azáni. 337 8. Az élesztőt mosó edények, élesztő-viztartók, ha azok az erjesztő-kádakkal vagy a főző készülékkel, vagy mind a kettővel csövek vagy csatornák által összekötvék. 9. Az élesztő-hab-edények, ha azoknak űrtartalma egyenként 50 liternél nagyobb, vagy összes űrtartalmuk a feltétlenül adó alá eső edények összes .űrtartalmának (25. §. 1. sz.) 1%-át meghaladja. 10. A czefre kifőzésére szolgáló főzőkészülékek (kazánok és czefremelegitők), ha oly készülékkel ellátva nincsenek, mely által tartalmukból könnyen próbák vétethetnek és egyszersmind azoknak összes űrtartalma a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) 60%-át, vagy ha az emlifett készülékkel ugyan el vannak látva, de összes űrtartalmuk a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának 110%-át meghaladja. 11. A czefreme egitő akkor is, ha űrtartalma (azon űrtartalmat leszámitva, melyet az abban netalán található alszesztartó vagy kigyócső elfoglal) közönséges főzőkészülékeknél a legkisebb kazán űrtartalmának 3/4-ét, folytonosan működő főzőkészülékeknél pedig a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) 207»-át meghaladja. A 3—11-ig felsorolt edények és műeszközök közül, ha a megadóztatásukra szükséges feltételek egészen vagy részben megvannak, az elökeverő-kádak, olvasztókádak és a répát áztató edények (3. szám), az élesztő-keverőkádak (7. szám), valamint a főzőkészülékek (10. szám) űrtartalmuk azon többleteivel veendők be a napi termelőképességbe, melyekkel a fentemiitett adómentes százalékokat meghaladják; ellenben a hűtőbárkák (4. szám), czefrehűtő-készülékek (5. sz.), a czefrevezető-csövek és csatornák (6. sz.), az élesztőt-mosó edények (8. sz.), — az élesztö-habedények (9. sz.), czefrtímeiegitők (11. sz.), a napi termelőképességbe összes űrtartalmukkal vonandók be. Azon edények, melyek a szesztermelésre szánt nyers anyagok felforralására szolgálnak (l.sz.), valamint gabonát vagy kukoriczát feldolgozó szeszfőzdékben az áztató edények (2. sz.), azon esetben, ha rájuk nézve az 1. illetőleg a 2. szám alatti feltételek megvannak, keverőkádakul tekintendők és oly elbánásban részesülnek, mint ezek. Ha a czefremelegitő űrtartalma a napi termelőképességbe beszámittatik, akkor ezen űrtartalom a főzőkészülékek összes űrtartalma netán adó alá eső többletének (10. sz.) kiszámitásánál figyelmen kivül marad. H. §• Az üzleti helyiség leírása, az edények és műeszközök jegyzéke, leleti jegyzőkönyv, változtatások a szeszfőzde felszerelésében, a felügyelő személyzetben és az üzletvezető személyében. Az 1878: XXIV. t.-czikk 30. §-a helyett rendeltetik: I. Általános kötelezettség. A szeszfőző köteles, a szeptember 1-től augusztus végéig terjedő évenkénti termelési idénybe eső üzlet megnyitása előtt legalább négy héttel a községet, melyben a szeszfőzde létezik, ennek összeirási számát, az üzlet gyakorlatához tartozó helyiségek pontos leírását a pénzügyigazgatósághoz benyújtani és egyúttal az üzleti helyiségekben létező, s a szeszgyártásra alkalmas összes műeszközök és edények, nevezetesen: a kádak, hűtőbárkák, katlanok,kazánok, stb. jegyzékét, űrtartalmuknak pontos megjelölése mellett, két egyenlő példányban beterjeszteni és a leírásban vagy a jegyzékben a munkások felügyeletével megbízott, valamint azon egyént is megnevezni, ki az üzletet folytonosan, vagy csak a szeszfőző távollétében vezeti, mely egyének ezen minőségüket saját aláírásuk által megerősíteni tartoznak. KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XIX. KÖTET. *3