Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-727. A közigazgatási bizottság jelentése, „az 1879:XX. t.-cz. hatályának megszünése után Szeged szab. kir. városában szükséges átmeneti intézkedésekről” szóló törvényjavaslat, s az ehez benyujtott „módositvány illetőleg pótlás” tárgyában

166 727. szám. t Ezeken kivül, de szavazati jog nélkül, tagjai a középitészeti tanácsnak: a városi főmérnök és a város építési bizottságánál előadó városi tanácsnok. A középitészeti tanács Írásbeli és műszaki teendőinek ellátása végett a mellé rendé- \ lendök: a város egyik jegyzője és egy városi mérnök, mint előadók; a kirendelt városi jegyző egyszersmind a tanács titkári teendőit is teljesitendi. Az elnök akadályoztatása esetére a belügyminister a középitészeti tanács rendes tagjai sorából állandó elnökhelyettest nevez ki. 6. §• A középitészeti tanács tagjai ezen megbízatásukért külön díjt nem húznak. A középitészeti tanácshoz beosztott városi jegyző és mérnök azonban megfelelő jutalomdíjban részesíthetők, melynek összegét a középitészeti tanács előterjesztésére a belügyminister állapitja meg. • • . 7. §. A középitészeti tanács rendes tagjainak egy harmada minden harmadik év végén sorsolás útján megállapítandó rendben kilép. A kilépett tagok azonban ismét kinevezhetek, illetőleg megválaszthatok. 8. §. A középitészeti tanács felebbviteli hatóságot képez mindazon építkezési ügyekben, melyekben az 1876: VI. t.-cz. értelmében a törvényhatóság közigazgatási bizottsága volna hivatva másodfokúlag határozni. Ezen ügyekre nézve a középitészeti tanács lépvén a közigazgatási bizottság helyébe, Szeged szab. kir. város törvényhatósága területén az 1876: VI. t.cz. idevágó határozmányai jelen törvény érvényének tartamára hatályon kivül helyeztetnek. 9. §. Azon kivül a középitészeti tanács felügyeletet és ellenőrzést gyakorol minden előforduló oly ügyre, mely vonatkozik: a) városszabályozási kérdésekre, s e czélból szükséges kisajátításokra; továbbá telkek eldarabolására, 6) új közlekedési vonalak nyitására és feltöltésekre, c) a csatornahálózat fejlesztésére s általában a csatornákra, d) kövezésekre, e) a vízvezetékre és a város világítására, f) a város térképének nyilvántartására, g) a város területén lévő ültetvényekre és közkertekre, h) az építési rendszabályoknak úgy a köz-, mint a magánépitkezéseknél való pontos megtartására. Éhez képest a város törvényhatósága, vagy annak közegei és bizottságai által a most említett ügyekben hozott határozatok foganatosítás előtt mindenkor közlendők a középitészeti tanácscsal s csak akkor hajthatók végre, ha a középitészeti tanács által is jóváhagyattak.