Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-727. A közigazgatási bizottság jelentése, „az 1879:XX. t.-cz. hatályának megszünése után Szeged szab. kir. városában szükséges átmeneti intézkedésekről” szóló törvényjavaslat, s az ehez benyujtott „módositvány illetőleg pótlás” tárgyában

164 727. szám. pedig azért volt a bizottsági törvényjavaslatban foglalt szöveg szerint (>A) az építési rendszabályoknak ugy a köz- mint a magán építkezéseknél való pontos megtartásárat) átalakítandó, mert mig egyfelől a középitészeti tanács felügyeleti és ellenőrzési hatáskörét a czél összhangzatosabb megvalósítása tekintetéből a magán építkezéseknél fenforgó építésrendészeti és városszépitési kérdésekre is ki kellett terjeszteni, másfelől a bizottság nem talált elégséges indokot arra, hogy Szeged város szabályrendelet-alkotási joga, habár ideiglenesen is oly messze menő megszorításnak vettessék alá, mint az a törvényjavaslat 8. §-a eredeti g) pontjában terveztetett. A mit a bizottság e részben az új 10. §-nak a törvényjavaslatba lett beiktatása által ajánlatba hozott a t. képviselőháznak, t. i. hogy >A mennyibén a fennálló építkezési szabály k módositása, vagy azok helyett újak alkotásának szüksége merülne fel: az ezek iránti törvényhatósági szabályrendelet-tervezet a középitészeti tanács útján és ennek észrevétéleivel lesz felterjesztendő a belügyministerhez meger'óútés végeit* kelletén túl nem szorítja meg a szabályrendelet-alkotási jogot s mégis eléggé biztosítja a törvényhatóság és a középitészeti tanács működése között nélkülözhetetlen egyöntetűséget. Meg kell jegyeznünk még e helyen, hogy a bizottság az eredeti törvényjavaslat 9. §-át, mint olyat, mely a régi 8., most 9. §-ban foglaltakkal szorosan összefüggő intézkedést tartalmaz, könnyebb áttekinthetés szempontjából, mint utolsó bekezdést, a régi 8., most 9. §-hoz csatolandónak találta. Az építési alap létesítését és kezelését tárgyazó régi 11., most 12., s 12., most 13. §-ok mellőzendők voltak azért, mert azokban a felállítani tervezett alapnak forrásai, rendeltetése és kezelése kellő szabatossággal és részletességgel körülírva nem voltak. Ezen hiányokon az által vélt segíteni a közigazgatási bizottság, hogy a mellőzött régi 11. és 12. §-ok helyett a törvényjavaslatba iktatta a bizottsági szövegezésben foglalt új 12., 13., 14., 15., 16., 17. és 18. §-okat, melyek nemcsak az alap forrásait és rendeltetését jelelik ki világosan (12. és 13. §.); nemcsak annak kezelése iránt tartalmaznak határozott intézkedést (14. §.), de az alap tulajdonát képező telkek és értékek feletti rendelkezést (13. és 14. §.) és ezen rendelkezés kellő ellenőrzését (13., 14., 15. és 18. §-ok), sőt a középitkezési tanács részéről az intézkedés és kezelés körül követendő eljárás módozatait is (15., 16., 17. §-ok) megfelelőleg szabályozzák. A régi 13., most 19. §. az eredeti szöveg szerint változatlanul fogadtatott el a bizottság által; a régi 14., most 20. §. szövegéből azonban a hatálybalépés idejét tárgyazó rész {•> 1884. január 1-én lép életbei) mint túlhaladott az >s< betűvel együtt egyszerűen kihagyandónak találtatott. Ezeknek előre bocsátása után és annak kijelentése mellett, hogy Szeged szab. kir. város közönségének az 1880: XX. t.-cz. által létesített kölcsönalap további felhasználása tárgyában a tisztelt képviselőházhoz benyújtott s a szóban forgó törvényjavaslattal kapcsolatos tárgyalás végett a közigazgatási bizottsághoz is utasitott kérvényét, mint olyat, mely ezen törvényjavaslattal semmi összeköttetésben nem áll, további' szabályszerű eljárás végett a pénzügyi bizottsághoz átküldöttük: ismételten kérjük a tisztelt képviselőházat, hogy a törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság szövegezése szerint, általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. Budapesten, a képviselőház közigazgatási bizottságának 1884. évi január hó 31-én tartott üléséből. Gr. Péchy Manó s. k., Tibád Antal s. k, a közigazgatási bizottság elnöke. a közigazgatási bizottság előadója.