Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.
Irományszámok - 1881-709. Törvényjavaslat, némely megyék határának egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazitásáról, s az ezzel kapcsolatos intézkeésekről
10 709. szám. Már 1873. évben kérte Mosón megye ezen pusztának visszacsatolását, s midó'n Pozsony megyével az egyezkedés nem sikerült, hivatali elődömnél keresett orvoslást. Vegyes küldöttség! tárgyalás során kiderült, hogy nevezett puszta jogilag kétségtelenül Mosón megyéhez tartozik, de tekintettel arra, hogy a már több mint 30 év óta fennálló tényleges állapotot, szemben a tulajdonos káptalan határozottan nyilvánított kívánságával, s szemben azon körülménynyel, hogy a Pozsony sz. kir. város közelében fekvő ezen puszta lakosait minden érdekük Pozsony megye felé vonja, csak azért, mert ezen puszta egykoron Mosón megyéhez tartozott, megváltoztatni nem indokolt: ennélfogva Flanschendorf pusztának Mosón megyéből Pozsony megyébe leendő' átkebelezését, illetőleg a tényleg már végrehajtott átkebelezésnek utólagos szentesítését a törvényjavaslatba felvettem. Erdőhorváti, Komlóska és Regéczi-három-huta községek már 1871. évtől kezdve ismételten kérelmezték ugy az országgyűlés képviselőházához, mint hivatali elődeimhez, nemkülönben hozzám és ministertársaimhoz benyújtott folyamodásokban ezen községeknek Abauj, — most már Abauj-Torna megyéből Zemplén megyébe leendő átkebeleztetését. A törvénykezési beosztás tekintetében ez, az érdekeltek közmegnyugvására, tényleg meg is történt, és nevezett községek csakugyan a s.-a.-újhelyi törvényszék területéhez tartozó tokaji járásbírósághoz vannak beosztva. A közigazgatási átcsatolás azonban, az éveken át folytatott tárgyalások során, a volt Abauj megye által területi integritásának fentartása érdekéből kifejtett nehézségek miatt nem volt a törvényhozás előtt javaslatba hozható. Az időközben változott területi viszonyok egyrészről, — másrészről pedig annak tudata, hogy az ezen községekre az Abauj-Torna megyei hatóságokkal való érintkezésben legsúlyosabban nehezedő közlekedési akadályok Abauj illetőleg Abauj-Torna megye részéről el nem háríthatók, arra indították ezen megye közönségét, hogy nemcsak megnyugvással fogadja ezen községeknek Zemplén megyébe leendő átcsatolását, de azt mint az illető községek és közszolgálat érdekében levő intézkedést pártolja is. A mi különösen a tópographiai fekvést illeti, meg kell jegyeznem, hogy ezen községek javaslatba hozott átkebelezése által el fog éretni az, hogy Abauj-Torna és Zemplén megyék között a Ránktól Tálya felé vonuló hegyláncz vízválasztója által képezett természetes határ lesz a két megye közötti politikai határvonal. Kavecsány község elöljárói, tekintettel arra, hogy a község beltelkeinek fele Kassa sz. kir. város határában fekszik, és tekintettel arra, hogy mint Sáros megye legdélibb csúcsán fekvő, a Sáros megyei hatóságoktól távol, ellenben a minden irányban forgalmi központját képező Kassa sz. kir. város legközvetlenebb közelében elterülő községüket, minden érdek Sáros megyétől el, és Abauj-Torna megye felé vonzza: ugy Kassa sz. k. város, mint Abauj-Torna megye közönsége részéről melegen pártolt folyamodásban kérelmezték ezen községnek Sáros megyéből Abauj-Torna megyébe leendő átkebelezését. Az e részben meghallgatott Sáros megye közönsége, eltérőleg az előzőleg ugyancsak ezen község kérelme alapján, és méltatásával a helyrajzi fekvésnek, hivatali elődöm által folytatott tárgyalások során elfoglalt pártoló állásponttól, most azt hangsúlyozva, hogy a kavecsányiak Lemest, a Sáros megyei szolgabírói székhelyet közelebb érik, mint érnék Hidasnémetit, hová ezen község Abauj-Torna megyébe leendőátcsatoltatása esetében közigazgatásilag beosztatni fogna: ellenzi az átkebelezést. Tekintettel azonban arra, hogy a megyék háztartásáról szóló 1883: XV. t. ez. 16. §-a alapján alkotott szabályrendelet értelmében az Abauj-Torna megyei központi járás székhelye 1884. január hó 1-től kezdve Hidas Németiről Kassára fog áthelyeztetni, kétségbevonhatlan az, hogy Kavecsány községre nézve, az Abauj-Torna megyébe leendő átkebelezés akkor, midőn valamennyi, úgy közigazgatási, mint törvénykezési hatóságait, egy, a közvetlen szomszédságában fekvő, és a község lakosait állandó munkával ellátó központban találhatja fel, oly kiváló
