Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.
Irományszámok - 1881-664. Törvényjavaslat, a földadó, házadó, tőkekamat- és járadékadó, valamint az általános jövedelmi pótadó iránti törvények módositásáról
664. szám. 79 A házosztályadónak amúgy is mérsékelt összegekben meghatározott tételeit szintén változatlanul fentartom. 3. Az ingó vagyonból és szellemi foglalkozásból eredő jövedelmek megadóztatásáról szóló törvényekben megállapított adótételek mérvét szintén nem tartom módosíthatónak, mert az adótétel leszállítása esetében a tervezett bevételi többlet elérhetése végett a pótadó százalékát azon arányban, melyben az alapadó tétele leszállittatnék, fel kellene emelni, a mi csak a kivetési eljárást megnehezítené, ha az adózók terhein mitsem változtatna. 4. Az általános jövedelmi pótadó alá tartozó jövedelemnek vétetik : a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtekermentesitési járuléknak háromszoros összege : a földbirtoknál és a házbéradó alá tartozó házbirtoknál; négyszeres összege: a házosztályadó alá tartozó házbirtoknál; három és félszeres összege : a III. és IV. oszt. keresetadó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója — a bányaadó — és a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmeknél. 5. Az adónak és földtehermentesitési járuléknak a 4. pont szerint kiszámított jövedelem összegéből való levonása mellőztetik. 6. Az általános jövedelmi pótadó kivetésének alapjául szolgáló adóösszegeknél előforduló forinton alóli összegek teljes forintoknak veendők. 7. Az általános jövedelmi pótadónak mérve tiz százalékban állapittatik meg 1884. évre; érvényben hagyatván az 1875 : XLVII. törvényczikk 10. §-ának azon rendelése, mely szerint a pótadó százalékát a törvényhozás évről évre az államköltségvetés iránti törvényben határozza meg. Áttérve a törvényjavaslat határozatainak indokolására, bátor vagyok e tekintetben a következőket előadni : 1. A törvényjavaslatnak azon pontozatai, melyek az általános jövedelmi pótadó alapjának megállapítására vonatkoznak, kiegyenlítik az egyes adónemek közt jelenleg fennálló aránytalanságokat, mert egyfelől az eddig túlterhelt ingatlan birtokról levétetik a tehernek egy része, másfelől az ingó vagyonra nehezedő adóteher arányosabban osztatik fel az ingó vagyonból származó jövedelmek után kiróvott adók egyes nemei közt; a mi a jelenleg fennálló pótadó törvény szerint nem volt lehetséges, miután ezen törvény szerint a jövedelmek bizonyos nemei a többiek felett, — daczára annak, hogy az alapadó mérve valamennyinél ugyanaz volt, — kellőleg nem igazolható módon bizonyos kedvezményben részesültek a pótadó kivetésének alapjául szolgáló jövedelem kiszámítására nézve. A föld- és házadónak tervezett leszállítása folytán kedvezményben fognak részesülni azon föld- és házbirtokosok, kiknek birtoka adósságokkal van terhelve, mert ezen adósságok egy évi kamata az ezentúl nagyobb százalékban kivetendő általános jövedelmi pótadó alapját képező jövedelemből lévén levonandó, az emiitett adózók összadója azon arányban fog alábbszállni, a mely arányban a pótadó mérvének százaléka az eddig fennálló pótadószázalékkal szemben emelkedik. A most mondottakat megvilágítja a következő példa: Legyen egy földbirtokosnak egy 40,000 pengő forintnyi kataszteri tiszta jövedelemmel felvett ingatlan birtoka. Adósságainak egy évi kamatja 8,400 frt o. értékben.
