Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.
Irományszámok - 1881-656. Törvényjavaslat, az 1874:XXXV. t.-cz. módositásáról és kiegészitéséről
48 656. szám. módosítani — illetve kiegésziteni kell, melyek a közjegyzö'ség megszilárdulását és fejlődését akadályozzák. Az 1-sö §-hoz. A közjegyzői állás a köztisztviselőkével rokon. Ezért, de a közjegyző hatáskörét is tekintve, szükséges, hogy az 1883: I. t.-cz. 1. §-ának b) pontjában a köztisztviselő kinevezhetéséhez meghatározott kellékek a közjegyzőre is alkalmaztassanak. Az 1874: XXXV. t.-cz. 2. §-ában a közjegyzői állás elnyerhetéséhez 2 évi jegyzői gyakorlat kívántatik. Ha tekintetbe Yeszszük azon fontos teendőket, melyek a közjegyző hatásköréhez tartoznak, be kell ösmerni, hogy az ahhoz szükséges gyakorlottságot a jelölt kivált a képesítő vizsgák letétele előtt — 2 év alatt megszerezni nem képes. Már pedig a közjegyzőnek ugy elméleti, mint gyakorlati szempontból, oly képzettséggel kell birnia, hogy a felek hozzá teljes bizalommal fordulhassanak, és az általa felvett okiratok, bonyodalmas perek tárgyát ne képezhessék. Ily gyakorlottság elsajátítására kiválóbb tehetségeknél is több idő kívántatik, és szükséges, hogy azon idő, ha nem is egészben, de nagyobb részében a képesítő vizsgák letétele után vegye kezdetét; mert oly jelölt, ki a vizsgákra készül, a gyakorlottságot teljesen meg nem szerezheti. A közjegyzői állás rokon a birói és ügyvédivel is. A közjegyzőnek nincs olyan teendője, melyet a biró vagy ügyvéd, ha ezen állásán kellő gyakorlottságot szerzett, mire néhány év elégségesnek látszik, kivált ha az ügyvédi gyakorlottsághoz rövid közjegyzői gyakorlat is járul, — elvégezni képes nem lenne; és csak nyerhet a közjegyzőség, ha gyakorlott biró, vagy ügyvéd lesz tagjává. De nem is volna méltányos, ha ezen két kar egyes tagjaitól ép oly feltételek kívántatnának a közjegyzőséghez való átlépéshez, mint a közjegyzői jelöltektől. A 2-ik, 4-ik §§-hoz. Ezen szakaszok a közjegyzői jelöltek képesítésére, a jegyzékbe való felvételére, és a jelölt által a közjegyző helyett teljesíthető eljárás maghatározására vonatkoznak. A javasolt intézkedések a tárgy természetében rejlő eltéréssel azonosak részben azokkal, melyek részint az 1874 : XXXIV. t.-czikkben (ügyvédi rendtartás) részint az annak módosítására nézve előterjesztett javaslatban az ügyvédjelöltekre nézve foglaltatnak. Tekintve a tárgy lényegét, az igazságúgyminister csakis azt emeli ki, hogy méltányosnak, sőt szükségesnek tekinti, miszerint a jelölt a közjegyző helyett egyes intézkedéseket teljesíthessen, melyeket a közjegyző az azokra vonatkozó jegyzőkönyv aláírásával magáénak elösmer, és azokért a felelősséget elvállalja; mert a közjegyző igen gyakran vétethetik a felek által igénybe ugyanakkor, mikor a gyámhatóság vagy bíróság kiküldetését kellene teljesítenie, és ha nem engedtetnék meg az, hogy a jelölt teljesíthessen egyes megbízásokat, úgy a közjegyzőnek vagy ezeket kellene elhalasztani, a mi az ügy hátrányára volna, — vagy a felek által kívánt szolgálatokat megtagadni, a mi ismét az o, és esetleg a félnek is anyagi kárára lenne. Az 5-ik §-hoz. A közjegyzői segéd fogalomnak az 1874: XXXV. t.-cz. 17. és 18. §§-tól eltérő értelem adatik. A módosítás tárgyát képező t.-cz. szerint mindaz, ki a közjegyző irodájában szolgálatot teljesít, közjegyzői segédnek tekinthető; a kiből jelölt is lehet, holott >segédnek* közönsé-