Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.

Irományszámok - 1881-688. A pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyministerium 1884. évi állami-költségvetéséről

278 688. szám. Kiselejtett papir-eladásból + 2,160 frt többlet. Bírságokból — 105 > kevesblet. Tiszti biztositékok utáni kamatból + 3,665 > többlet. Egyéb különféle bevételekből ... . +28,223 > - > Összesen . 89,843 frt többlet várható. Összes bevétel kitesz tehát az előirányzatban 815,673 frtot, mely összeg áz 1883-iki 803,880 frttal, 11,793 írttal több. Elfogadásra ajánljuk. Nyugdíjak. Rendes kiadások: VI. fejezet, 7. czím. Előirányozva . 2.050,000 frt, az 1883. évinél 53,000 frttal kevesebb. E kevesblet az 1882. évi 1.937,486 frt alapján irányoztatott elő, hozzá az 1883—84-re évenként átlagként eső 56,954 frt szaporodást, megállapittatott kerekszámban 2.050,000 írtban. Ezért elfogadásra ajánljuk. Átmeneti kiadások, beruházások és átmeneti bevételek. Átmeneti kiadások: III. fejezet, 1 —13. czím. Beruházások: II. » 1—9. » Átmeneti bevételek: II. » 1 — 4. » Átmeneti kiadások. 1. czím 5,000 frt, változatlan. A rendelkezés alá jutott államtisztviselők illetményei. 2. czím, az állami javaknál a bérhátralékok leszámolásainak keresztülvezetésére, a telepitvényes ügyek lebonyolítására, és az állami javak eladásának előkészítésére szükséges tervek és helyszíni szemlék költségeire . . . 10,000 frt, miután az új telepítések folytonosan szaporodnak, és mindig több helyszínelést, tervelést és elhelyezést igényelnek; mindezek a mérnöki teendők fokozását hozzák létre, miután pedig az uradalmi mérnökök a rendes teendőket is alig képesek végezni, kénytelen a kincstár magán-mérnökök közreműködésével ezen bajon segiteni, annyival is inkább, mivel az állami birtok nagy részi etekbeni eladása nem sikerülvén mindenütt, azoknak kisebb részekre való felosztása vált szükségessé; ez különben a kincstár előnyére történik. 3. czím. a) a nagy-szombati convictusnak a körmöczi pénzverde által megtérítendő követelése 7,490 frt. Ez évi 840 frtnyi járulékot képvisel. 1875. február 1-től 1883. végéig számítva. A járulék fizetése az 1741. évi XLIII. t.-cz-en alapszik. 1875. január végéig a fizetés a bányászat terhére számíttatott el. Ez idő óta nem történt sem fizetés, sem elszámolás, mert kétes volt, vájjon ezen kiadás csakugyan a kincstár terhére esett. A tárgyalásokból azonban kitűnt, hogy az csakugyan az állam terhére esik, minek következtében az 1875. február 1-től 1883. végéig járó részlet felvétetett a pénzügyi tárczánál, felkéretvén egyúttal a cultusministerium, hogy ezentúl ezen kiadást természeténél fogva saját tárczájában vegye fel.