Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.

Irományszámok - 1881-580. Törvényjavaslat, a kincstári birtokokon levő telepitvények után járó váltságösszegek egy részének törlesztésére 6,800.000 forint erejéig záloglevelekben felveendő jelzálog-kölcsön iránt

580. szám. 67 azonkívül az államkincstár jótállása a felveendő kölcsönért és a telepitvényes birtokok egyetemleges lekötése. A telepitvényesekkel kötött váltság-szerződések alapján azonban, a váltságárak szintén 5 százalékkal kamatoztatnak ugyan, de a telepesek terheinek könnyítése végett legnagyobb részben kisebb évjáradékkal és hosszabb idő alatt törlesztetnek és az évi járadéknak a kamatot felülhaladó része teljesen tőketörlesztésre fordittatik. A felveendő kölcsön feltételeinek ezen szerződésekkel összhangban kell állani. Mert ha a felveendő kölcsön előbb jár le s igy nagyobb évi járadékkal törlesztetik, mint a telepesek tartozása, úgy a kincstárnak a kölcsön után fizetendő évi járadékok azon részét, mely a váltságárak törlesztése által nem fedeztetik azért, — mert annak lejárata a kölcsönnél későbbi lévén, a járadék is kisebb — előzetesen lefizetni, illetve pótolni kellene. A kincstár hozzájárulása és a kincstári ingatlanok lekötése szükséges azért, mert e nélkül jelzálogkölcsön felvétele nem vihető keresztül. Az intézetek alapszabályai ugyanis majdnem kivétel nélkül kétszeres biztosítékot kivannak. Ily biztosítékot azonban a telepesek földjei, daczára annak, hogy azok a valódi forgalmi értéken alul adattak át a telepeseknek — nem képeznek. Nem jelzálogkölcsön pedig,, a kellő biztosíték hiányában csakis igen kedvezőtlen feltételek mellett volna köthető, míg a jelzálog-levelek kedveltsége és árfolyamuk magassága ily kölcsön kötését azért is kedvezőnek tüntetik fel, mert ezek értékesítése minden körülmények közt a legkisebb árfolyam-különbözettel, tehát a kincstár legcsekélyebb áldozatával, lehetséges. Nem jelzálog-kölcsön felvétele esetén a fizetendő kamat mindenesetre nagyobb volna, mint a telepesek által a váltság-tartozásuk után a kincstárnak fizetett kamat. A kincstár hozzájárulása a kincstári birtokok lekötése különben is veszélylyel nem jár. Mert egyrészt a telepesek tartozásai mérsékeltek, ugy hogy azok pontos befolyta bizton remélhető. Másrészt pedig a kincstári ingatlanok lekötése megszűnik, mihelyt a telepes birtok akiyánt kétszeres biztosítékot nyújtja. Ez pedig előbb fog bekövetkezni, mint a kölcsön felének törlesztése. Mert a telepes földek értéke nagyobb, mint az őket terhelő váltságár; s mert a váltságtartozások egy része gyorsabb lejáratú, mint a milyen a felveendő kölcsön lesz s azonkívül az is remélhető, hogy a tartozások egy része a lejárat előtt fog lefizettetni. Budapest, 1883. évi április hó 30-án. Gr. Szapáry Gyula s. k., m. kir. pénzügyminiíter.