Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.

Irományszámok - 1881-571. Törvényjavaslat, a Svájczczal 1883. márczius 31-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről

38 571. szára. Melléklet az 671. számú irományhoz. Indokolás, „az 1883. márczius 31-én Bernben a Svájczczal kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az Arlberg pálya kiépülése által vasüti hálózatunk a Svájczczal nemcsak közelebbi össze­köttetésbe jön, hanem a Svájczon át más nyugati államokkal, nevezetesen Francziaországgal is köz­vetlenebb és az eddiginél rövidebb vasúti kapcsolatba fog hozatni. Czélszertínek látszott tehát, hogy már most oly egyezmény tárgyalásába bocsátkozzunk a svájczi szövetséggel, a mely egyezmény az állatok és az állati nyerstermények forgalmára nézve lehető biztos alapot nyújtson. A megkezdett tárgyalások eredménye az 1883. márczius 31-én Bernben megkötött s ezúttal előterjesztett állategészségügyi egyezmény. Ezen egyezmény a nemzetközileg elfogadott elvek alapján, valamint a már Olaszországgal 1878. deczember 27-én kötött (és az 1879. évi I. törvényczikkbe iktatott) hasonló egyezmény mintá­jára a következő intézkedéseket tartalmazza: Az I. czikk szerint az állat járvány ok kitöréséről a szerződő államok egymással a szükséges adatokat közlik, még pedig akkép, hogy a marhavész, vagy a ragályos tüdővész kitöréséről azonnal táviratilag, a többi járványokról a rendesen megjelenő közleményekben adatik meg az értesités. Ki kell emelni azt, hogy az eddigi állategészségügyi egyezményekben a gyors értesités és a szigo­rúbb intézkedések csakis a marhavészre szorítkoztak; miután azonban a Svájcz részéről nagy súlyt fektettek a ragadós tüdővészt illetőleg is a gyorsabb és szigorúbb intézkedésekre s újabb időben ez a járvány fenyegetőbb mérvben szokott föllépni: — czélszerünek tűnt föl a svájczi kívánságnak engedni, s a tüdővészt illetőleg is nemzetközi tekintetben ép ugy intézkedni, minta miképen eddig a marhavészről intézkedtünk. A II. czikk a vész eseteire szabályozta a forgalmat, még pedig azon elv szerint, hogy vész­mentes helyekről még járványok (és a marhavész kitörése) esetén is állatokat és nyers terményeket szabadon lehessen szállítani, oly föltételek alatt, a mint a forgalom hasonló esetekben saját állatok­kal és termékekkel a saját országban is megengedtetik. Az egyezmény ezen czikke nagy jelentő­séggel bir, mert egyrészt szigorúan gondoskodik arról, hogy a vész vagy járvány elhurczolása jár­ványos vidékekről jövő szállitmányok által lehetetlenné tétessék, másrészt azonban a kereskedés szabadságát egészséges vidékekről érkező szállítmányokra nézve nem akadályozza és csakis oly ellenőrzést rendel, a melynek magát a forgalom nehézség nélkül alávetheti. A III. czikkben a szállítási eszközök fertőtlenítése rendeltetik el és a szabályszerűen eszkö­zölt fertőtlenítés a másik fél részéről is ilyennek ismertetik el, mi által a forgalom azon előnyt élvezi, hogy nem kell minden állam területén a fertőtlenítésért járó díjakat ismételten fizetnie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom