Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.

Irományszámok - 1881-563. Törvényjavaslat, a z V-ik és VI-ik csendőrkerületi parancsnokságok legénységi állományának ideiglenes kiegészitéséről

563. szám. 15 hanem az új parancsnokságok felállításakor egyszerre szükséges nagyobb mennyiség fedezetet nyerjen — számítani nem lehet. Ily viszonyok között tehát nem csak valósziníí, de határozottan nyilvánvaló dolog, hogy a legközelebb felállítandó V-ik és Vl-ik csendőr parancsnokságok számára szükséges körül­belől 1450 főnyi legénység, a kezdetben idézett törvény által körülirt mód mellett nem lesz kiállítható. Az ország közbiztonsági érdekei s az ezekből folyó csendőrségi szolgálati tekintetek mulhat­lanúl szükségessé teszik, hogy az ezen utóbb emiitett újonnan felállítandó — két csendőr parancs­nokság legénységi létszámának első izbeni teljes kiállithatása iránt ideiglenesen, törvényes utón s alkalmas módon gondoskodva legyen. Ezen ideiglenes mód az adott viszonyok között egyedül a honvédség igénybe vétele által érethetik el. Azonban, minthogy egyfelől a legénységnek önkéntes jelentkezés mellett egyszerre s ily nagy számban kiállítása — az előadottak szerint — el nem érhető; másfelől, mivel a jelenlegi négy csendőr parancsnokságnál amúgy is még pótlásra váró hiány van, — s ezen parancsnokságok nem rendelkezvén annyi kiképzett s begyakorlott legénység­gel, hogy az újonnan felállítandó két parancsnokságnak elegendő számú s csendőrségi szolgálatra alkalmas egyéneket adhassanak, végül: minthogy határozottan kívánatos, hogy a közbiztonsági szolgálat ellátására az 1881-ik évi Ill-ik t.-cz. értelmében hivatott magyar csendőr parancsnokságok felállítása s ez által az eddigi pri­mitív szervezetű közbiztonsági őrség megszüntetése, a személy és vagyonbiztonság előnyére mielőbb megtörténhessék: oly átmeneti törvényes intézkedésre van szükség, a mely intézkedés folytán nem csak a meg­kívántató létszámbeli eredmény, de az alkalmatosság igen fontos feltétele is biztosittassék. Az e végből bemutatott törvényjavaslat 1. §-a az első felállítás alkalmával szükséges legény­ségi létszám kiállításának módját olyformán állapítja meg, hogy a csendőrséghez áthelyezendő legény­ség, a honvédség 1879-, 1880- és 1881-ik évfolyamokbeli egyéneiből vétessék. Ezen intézkedés abban leli magyarázatát, hogy az ezen évfolyamokban álló honvéd egyének, már koruknál és testi kifejlődöttségüknél fogva, inkább alkalmasak a terhesebb feladatokkal járó csendőrségi szolgálatra,— mint az ifjabb korosztálybeliek; de egyébként is alkalmasabbak,a meny­nyiben katonailag kiképezve lévén, a csendőrségi szolgálat különleges követelményeihez képest, sokkal gyorsabban és sikeresebben sajátíthatják el a csendőrségi szolgálatra való alkalmasságot, — mint ez a még újonczokul tekintendő legfiatalabb korosztályba tartozóktól, avagy a csendőrség­hez közvetlenül besorozottaktól várható volna. A 2-ik §-ban foglalt rendelkezés a csednőrségi szolgálat fokozottabb követelményeinek kifolyása, a mennyiben a kiválasztandóktól bizonyos mérvű általános előképzettséget, a teljesítendő közbizton­sági szolgálat érdekében, megkövetelni szükséges. Hogy pedig a csendőrséghez áthelyezendőknél, lehetőleg a nőtlen állapot első sorban veendő figyelembe, ez az egyéni magán viszonyok lehető figye­lembe vétele végett történik. A 3-ik §. azon időtartam felől intézkedik, a mely időn túl — az önkéntes megmaradás esetét kivéve — a csendőrséghez ilyképen áthelyezett honvédek tényleges szolgálatban kötelezőleg vissza nem tarthatók. Ezen időnek 1883. évi september 1-től legfeljebb 1885. évi június hó 1-éig terjedő megálla­pítását a közbiztonsági szolgálat fontos érdekei követelték. Ugyanis a csendőrséghez áthelyezendőknél legkevesebb 4 hóra terjed az ezen szolgálatra kiképzés időtartama; a fenmaradó egy és félév rendes szolgálati időköz pedig szükséges arra nézve, hogy az 1881-ik évi II-ik törvényczikk 1. §-ában körülirt kiegészítési mód mellett, a csendőrségi

Next

/
Oldalképek
Tartalom