Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.

Irományszámok - 1881-610. Törvényjavaslat, a törvénykezési szünidőről

610. szám. 197 7- §. A bíróságok egyes esetekben, ha a késedelem veszélylyel jár, az érdekelt félnek indokolt kérelmére a szünidő alatt olyan ügyek elintézését is elrendelhetik, a melyek a 3—5. §§-okban felsorolt szüneti tárgyak közé nem tartoznak. Ez iránt a kérvény az elintézésre hivatott bíróság elnökéhez vagy főnökéhez adandó be. A kérelem felett a szüneti tanács, illetve a járásbiró vagy helyettese határoz, s e határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen. 8. §. A szüneti tanácsok, a szünidő tartama alatta jelen törvény 3. §-ának 13-ik, és 5. §-ának 6-ik pontjában felsorolt ügyekben a kir. törvényszékeknél, a kir. tábláknál és kir. Guriánál alakított fegyelmi tanácsok helyett határozhatnak, azonban a sorshúzás utján alakított fegyelmi tanács egyik rendes vagy póttagjának jelenléte, valamint az is szükséges, hogy ezen esetekben a szüneti tanács az illető fegyelmi tanácsnak megfelelő számú tagokból állittassék össze. 9. §. Az 1. §-ban meghatározott szünidő alatt minden kir. járásbíróságnál egy, esetleg több biró megszakítás nélkül működik; a kir. törvényszékeknél és a felebbviteli bíróságoknál pedig a szünidő tartamára tanácsok alakittatnak. A járásbíróságoknál működő bíráknak, a járásbirák meghallgatása mellett, továbbá a törvényszékeknél alakítandó tanácsok tagjainak számát, az illető törvényszék — a felebbviteli bíróságoknál pedig az illető felebbviteli bíróság teljes tanácsülésben határozza meg. A legfőbb felügyeleti jog az által nem érintetik (1871: VIII. t.-cz. 5. §.) 10. §. A szünidő alatt működő járásbirósági bírákat, valamint a tanácsok tagjait az illető törvényszéki, illetve a felebbviteli bírósági elnök jelöli ki. Két egymást követő éven át a szünidő alatti működésre azonban — a mulhatlan szükség esetét kivéve — akarata ellenére egy biró sem kényszeríthető. A törvényszéknek, illetve a felebbviteli bíróságnak elnöke, a működésében akadályozott szüneti tanácstag vagy járásbiró helyett a bírák valamelyikét hivatalos állásának elfoglalására a szünidő alatt is utasíthatja. A segéd- és kezelő-személyzetnek a szünidő alatti alkalmazására nézve az elnök intézkedik. A szünidő alatt működő birák a szünidő tartamának megfelelő szabadság-időben — a segéd- és kezelő-személyzet pedig, a bírósági elnök által meghatározandó tartamú, de négy hétnél többre nem terjedhető szabadságidőben részesülnek. A szabadság élvezésére az időt a bírósági elnök jelöli meg.