Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.

Irományszámok - 1881-599. A m. kir. közmunka és közlekedésügyi minister jelentése, a rétszilas szegszárdi helyiérdekű vasut engedélyezése tárgyában

154 599. szám. vagy az építés tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonal-bejárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az építés kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak, vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s éhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sínuthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegybevétel kilometerenkint 14,0000 o. é. forintot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszerithetők. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §• A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók. o) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen ugy mint egy áll a száznegyvenháromhoz (7°/««). A kanyarodásoknak a nyílt pályán 5.oo méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt pontok megtartandók lesznek. A pályatest korona-szélesságének ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek 3-19 méternek, illetőleg a bevágások és töltések szélességének a kavicságy alsó felületében mérve 4 méternek kell lennie. A beágyazás vagy durva homok-, vagy kavicsboritékkal fedett tiszta homokból, vagy egészen durva homokból, kavicsból vagy kőtörmelékből állítandó elő. Kötelesek engedélyesek az építési alap terhére a pálya hosszában pályakilométerenként legalább 40 köbméternyi beágyazási anyagot, mint tartalékot elhelyezni. A nyílt műtárgyak kő- vagy tégla-ellenfalakkal és vas- vagy faszerkezettel; a boltozottak egészen kőből vagy téglából állitandók elő. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer. A sínek, melyeknek mindenesetre aczélból kell lenniök, folyó méterenkint 22-50 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és oly sűrűn rakott talpfákra lesznek helyezendők, hogy igénybevételök • centiméterenként 1000 kilogrammot meg ne haladjon.