Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.
Irományszámok - 1881-599. A m. kir. közmunka és közlekedésügyi minister jelentése, a rétszilas szegszárdi helyiérdekű vasut engedélyezése tárgyában
599. szám. 151 van tervezve, hogy a helyi érdekeket lehetőleg kielégítse. A jelentékenyebb helységek egyúttal állomásokat fognak nyerni, úgy hogy ezen aránylag rövid helyiérdekű vonalon a rétszilasi kitérő állomást nem is számítva, a vonal irányának megjelölése czéljából fentebb elősorolt községek mellett hét állomás fog kiépíttetni. Az állomások berendezése másodrendű szabványok szerint történend s e részben az engedélyesek által előterjesztett tervek a vasutüzleti igényeknek teljesen megfelelnek. Az őrházak tekintetében a rétszilas-szegszárdi vasútra nézve az eddigelé engedélyezett helyiérdekű pályák engedélyokmányaitól eltérő határozmány állapíttatott meg. Az engedélyesek ugyanis, a velők folytatott tárgyalások során előadták, miszerint a pályaöröknek a fővonalokon az levén feladatuk, hogy különös tekintettel az éjjeli vonat közlekedésre, a jelzési szolgálatot teljesítsék, az útátjárók sorompóit kezeljék és a pályát minden vonat után a vágányok megvizsgálása czéljából bejárják, — elhelyezésök a nyílt pályán a forgalom biztossága szempontjából okvetlenül szükséges. A rétszilas-szegszárdi másodrangú vonalon ellenben, melyen az útátjárók — az ily kisebb forgalmú vasutak szokásos szabványaihoz képest — sorompókkal nem láttatnak el, s melyen egyelőre csak nappali forgalom terveztetik, a nyilt pályán való jelzés a vonat közlekedésénél és a sorompók kezelése szükséges nem lévén, elesik a pályaörök nyilt vonalon való elhelyezésének föindoka is. A mi pedig a pályaörök másik feladatát, t. i. a vágányoknak minden vonat elhaladása után történő megvizsgálását illeti: ezen szolgálat a rétszilas-szegszárdi vasúton akkép lesz teljesíthető, hogy az állomásokon elhelyezendő váltóörök fogják a saját állomásuk és a legközelebbi állomás közt fekvő vonalrész megfelelő részét minden vonat elhaladása után bejárni és megvizsgálni a mellett, hogy az állomási váltókat is kezelendik. És ez lehetséges lesz az állomások egymásközti csekély (átlag 8 kilométernyi) távolsága s azon körülmény folytán, hogy a szóban levő vonalon naponként mindkét irányban egyelőre csak egy, legfeljebb két vonat fog közlekedni. Ezen indokok alapján engedélyesek kérték, hogy a pályaőrházak létesítésétől az éjjeli szolgálat berendezéséig mentessenek fel, megjegyezvén, mikép az örök és családjaik számára a közeli hegységekben megfelelő lakásokról gondoskodni fognak. Tekintettel arra, hogy a helyiérdekű pályák kiépítésénél mindenütt azon elv van elfogadva, hogy azok kiépítése és berendezése a forgalom biztonsága határáig lehetőleg könnyítendő, nem zárkózhattam el az engedélyesek által felhozott gyakorlati indokok elöl s a rétszilas-szegszárdi helyi érdekű vasútnak ilynemű, több külföldi és ausztriai másodrangú pályán czélszerűen keresztülvitt berendezését engedélyezendőnek találván, a szóban levő vasút engedélyokmánya 5. §-ának c) >Épületek, pályaelzárás, jelzések* feliratú pontjába a következő határozmányt felveendőnek találtam: »Az őrházak száma akként állapittatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával, minden négy kilométerre egy őrház essék*. »Jogukban álland azonban engedélyeseknek az őrházak kiépítését addig elhalasztani, mig a pályán az éjjeli szolgálat be nem rendeztetik. Kötelesek azonban addig is minden négy kilométerre egy pályaőrt s megfelelő számú váltóőröket alkalmazni s azok számára megfelelő lakásokról gondoskodni*.