Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.
Irományszámok - 1881-594. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a kincstári birtokokon levő telepitvények után járó váltság összegek egy részének törlesztésére 6,800.000 forint erejéig záloglevelekben felveeendő jelzálog kölcsön iránt” benyujtott törvényjavaslatról
594. szám. 139 Másfelől, mint záloglevélkölesön, az árfolyam veszteségnél fogva szintén áldozattal jár. De minthogy e tekintetben azon biztosítást nyerttik a t. pénzügyminister úrtól, hogy a záloglevelek értékesítésére nézve kiköté, hogy az csak tudtával és beleegyezésével megállapított árfolyamon történhetik; hogy az illető intézet a záloglevelek eladása fejében semmiféle jutalékot nem számit, ily módon kellő biztosítékot véltünk találhatni, az állam érdekei számára, az üzlet ezen részére nézve is. Mert azt tudjuk, hogy (a még lehetséges eltérő eljárás czéljából) előre megszabni az értékesítés árfolyamát, még a kevés árhullámzásoknak alávetett záloglevelekre nézve is, csak átlagszámítás és koczkázat mellett lehetséges; melynek fejében a hitelintézetek rendesen más módon keresnek kárpótlást maguknak. Mindezek alapján a törvényjavaslatot elfogadásra ajánljuk; mint olyant, mely legkevésbé terhes módon nyújtja a folyó évi államháztartási hiány egy részére a fedezetet. De, hogy azon hiedelem ne származzék, hogy itt az állam, minden ellenkövetelés nélkül, új jelzálogos kölcsönt köt; a törvényjavaslatnak czímét és 1. §-át a következőleg véljük át-' alakitandónak: „Törvényjavaslat a kincstári telepesek terhére felveendő jelzálog-kölcsönökröl. l. §• A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a kincstári birtokokon levő telepitvények után járó váltságösszegek egy részének törlesztésére, a kincstár nevében és azt kötelezőleg, a kincstár telepesek által megváltott birtokok terhére, névértékben: 6.800,000 forint erejéig törlesztéses (amortisa tionalis) kölcsönöket vehessen fel: záloglevelekben és a mennyiben a telepitvényi ingatlanok a vételár törlesztéséhez szükséges kölcsönöket, az illető hitelintézet alapszabályszeríí értékszámítása szerint, nem fedeznék; mellékjelzálog gyanánt, a kincstári birtokokból is leköthessen annyit, mennyi a jelzálogfedezet kiegészítésére szükséges." A 2. §. a), b), c) pontjainak változatlan elfogadását kérjük. A d) pontot következőleg kérjük szövegezni; „d) az egyes telepítvényesekre eső váltságösszegek mennyiségének tisztába hozatalára; azok nyilvántartására, az egyes telepítvényesek által teljesített rendkívüli törlesztéseknek a hitelintézethez leendő beszállítására s a hitelintézeti kölcsön törlesztési járadékainak a lejárati napokon leendő fizetésére, a telepítvényesek tulajdonjogának telekkönyvvi bekebelezése után is, a kincstár marad kötelezve ; mindazonáltal a hitelező intézet arra is félj ogosittatik, hogy követeléseinek érvényesítése végett közvetlenül a telekkönyvi tulajdonosok ellen is fordulhasson és ellenük törvényesen eljárhasson". E pont első felében csak irályi módosításokat tettünk; második feléből *ha saját érdekében azt szükségesnek vélné< szavakat kihagytuk, mint fölöslegeseket. A 3. §-t is, világosság és szabatosság czéljából következőleg véljük szővegezendőnek: 3.§. >Mihelyt a jelzálogos kölcsön rendes törlesztése oly összeget ér el, hogy a fedezetül szolgáló telepítvényes birtokok, az 1. §. alapján mellékjelzálogul lekötendő kincstári birtokok nélkül is, a kölcsön hátralevő részére, a hitelező intézetnek, alapszabályszeríí fedezetet nyújtanak: a mellékjélzálogul szolgáló kincstári birtokok a jelzálogos kötelezettség alól feloldandók." A4.§-bankifejezendőnektartjukazt az eszmét, hogy az 1873: XXII. t.-czikk határozmányai csakis ez esetben helyeztetnek hatályon kívül. Ezért a szakaszt következőleg véljük szővegezendőnek : 18*
