Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.

Irományszámok - 1881-592. 1883. évi XXV. törvényczikk, az uzsoráról és káros hitelügyletekről

132 592. szám. 3. §. Az előbbeni §§-ban megállapított büntetés megfelelően alkalmazandó arra is, a ki e tény­állást ismerve, uzsorás követelést szerez meg és azt másra átruházza, vagy annak uzsorás elő­nyeit maga érvényesiti. 4. §. A valósággal adott érték után, 8 %-ot felül nem haladó kamat (1877: VIII. t.-cz.) kikö­tése, elfogadása vagy érvényesítése büntető eljárás alá nem esik. 5. §. Ezen törvény alkalmazandó azokra is, kik a jelen törvény hatályba lépése előtt kelet­kezett valamely uzsorás követelést (1—2. §§.) a jelen törvény hatályba lépése után, a tény­állást ismerve, a 4. §. korlátain túl érvényesítenek; kivéve, ha az ilyen követelés iránt, a törvény hatályba lépése előtt, jogérvényes birói határozat vagy bírói egyezség keletkezett 6. §. Ha a zálogüzlet-tulajdonos az 1881: XIV. t.-cz. 11. §-a szerint megállapított díjaknál magasabbakat köteleztet, követel vagy szed, olyan körülmények között, melyek ezen cselek­vényt uzsoravétséggé minősitik: ellene a 7. §-ban kijelölt bíróság, a jelen törvényben meg­határozott büntetésen felül, az 1881 : XIV. t.-cz. 23. §-ának második bekezdésében megállapí­tott mellékbüntetést is alkalmazni tartozik. 7. §. Az uzsora vétsége felett a bíráskodás, a kir. törvényszékek hatásköréhez tartozik. 8. §. Ha a büntető bíróság vádlottat az uzsora vétsége miatt elitéli, ítéletében semmisnek nyilvánítja azon ügyletet, melyben az uzsora tényálladékát ismerte fel; egyszersmind a meg­semmisítés jogkövetkezményeit következőleg állapítja meg: 1. a hitelezőt illeti azon érték, melyet valósággal hitelezett; 2. az adóst illeti azon vagyoni előny, melyet a valósággal hitelezett értéken felül akár maga, akár helyette más a hitelezőnek vagy az ő részére másnak a vagyonába juttatott, és ezen vagyoni előny értékének a teljesítés napjától számítandó 6°/ 0-os kamatai. A mennyiben a fentebbi pontok szerint visszatérítendő összegek megállapítása a hitelező részére többletes eredményez, ezen többlet erejéig az eredeti követelét fedezésére szerzett biztosíték érvényben marad. 9. §. Az uzsora vétsége miatt a büntető eljárásnak a sértett fél, vagy házastársa vagy a föl- és lemenő ágbeli rokonok, illetőleg a gyám vagy gondnok indítványa folytán van helye, s a közvádló a fennálló szabályok és törvényes gyakorlat értelmében jár el. Az indítvány a három évi elévülési határidőn belül az 1878. évi V. törvényczikk 112. §-ában előirt három havi határidő eltelte után is előterjeszthető és vissza nem vonható. 10. §. Ha egyes községekben vagy vidékeken az elszegényedés általánosan mutatkozik és gyanuokok merülnek fel az iránt, hogy azt az elharapódzott uzsora okozza, vagy más jelek

Next

/
Oldalképek
Tartalom