Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.

Irományszámok - 1881-590. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről

120 590. szám. Azon községi (városi) közegek pedig, kik az említett folyó adótartozásnak megfelelő összegen kívül a múlt évekből fenmaradt hátraléki összegből legalább 30 százalékot szállítanak be a kir. adóhivatalba, külön együttes jutalmul a beszállított hátraléki összegből egy százalékot kapnak. 85. §. Az adókötelezettek és az adótárgyak összeírása, az adók könyvelése, nyilvántartása, beszedése, beszállítása, biztosítása és behajtása alkalmával a pénzügyi, törvényhatósági vagy községi (városi) közegek által jogtalanul okozott költségek vagy károk megtérítésén felül a károsított felek javára az illető törvénysértő közeg 5—100 frtig emelkedhető pénzbirságban marasztalandó el; — az elmarasztalás iránt első fokban a kir. adófelügyelő, másod fokban a közigazgatási bizottság, és harmadfokban a pénzügyi közigazgatási bíróság határoz. A mennyiben ezen bírság a kir. adófelügyelő személye ellen alkalmazandó, első fokban a közigazgatási bizottság másod és végső fokban a pénzügyi közigazgatási bíróság hoz határozatot. IV, Rész. A közadók biztosításáról. I. FEJEZET. A törvényhatóságoknak a közadók biztosításánál való közreműködése. 86. §. A törvényhatóságok és azok közegei mindazokat, miknek teljesítése a törvényesen megszavazott és beszedetni rendelt adók és közjövedelmek kivetése, biztosítása és behajtása, valamint a fennálló adótörvények kijátszásának és a kincstári jövedelmek megrövidítésének megakadályozása körül ezen törvényczikk és a közadók tárgyában hozott egyéb törvények által kötelességükké tétetik, s az ezen törvények alapján kiadandó pénzügyministeri' rendeleteket felelősség terhe alatt végrehajtani tartoznak. A végrehajtás megtagadásának esetében a főispán az 1870: XLII. t.-cz. 54. s 55. §§. és Budapest fővárosra nézve a főpolgármester az 1872: XXXVI. t.-cz. 70. és 71. §§-ai szerint rendelkezik. A törvényhatósági tisztviselők ellen az általuk hivatalos eljárásaik közben akár cselekvés, akár mulasztás által az államkincstárnak vagy magánosoknak okozott károkért az 1870: XLII. t.-czikk VI. fejezetében körülirt eljárásnak van helye. Valahányszor valamely törvényhatóság közgyűlésén vagy a közigazgatási bizottság ülésén indítvány tétetik a pénzügyminister által a törvényesen megállapított adók tárgyában kiadott rendeleteknek végre nem hajtása vagy elhalasztása iránt, az elnök köteles névszerinti szavazást tűzni ki, s az indítványozónak, valamint az indítvány mellett szavazók neveinek jegyzőkönyvbe iktatását eszközölni. Ha a pénzügyminister rendelete, ellen, annak végrehajtása helyett, felírás határoztatik, a végrehajtás elhalasztása miatt támadható kárért az indítványozó s az indítvány mellett szavazók felelősek. Ha az elnök a névszerinti szavazást kitűzni és a neveket a jegyzőkönyvbe beiktattatni elmulasztaná, kártérítéssel az azon napon elnöklő tartozik. A kártérítési kereset az állam jogügyi képviselője által az illető kir. törvényszék előtt indíttatik meg.