Képviselőházi irományok, 1881. XIV. kötet • 496-560. sz.
Irományszámok - 1881-505. A közoktatásügyi bizottság jelentése, „a gymnasumi és reáliskolai oktatásról” számú törvényjavaslat tárgyában
505. szám. 27 beható tárgyalás alá vette s azt újra átdolgozva, új szerkezetben a t. háznak ezennel bemutatja. A bizottság nem zárkózott el a középiskolai oktatásügygyei kapcsolatosan több irányban fölmerülő nehézségek elől s nevezetesen szorgos figyelembe vette a történelmileg kifejlődött jogokat és viszonyokat, minek nyomai következetesen, az egész javaslaton keresztül föltalálhatók, — de másfelöl, megadva az államnak is, mi az államé, igyekezett ama jogokat és viszonyokat az állam természetszerű és törvényes ellenőrzési és felügyeleti jogával lehető összhangba hozni. Ép oly kevéssé akart a bizottság valamely fennálló jognak, vagy vitás kérdésnek bármely irányban paeiudikálni, —a mint ez a javaslat végszakaszai között külön is kifejezést nyert. A mi most a bizottság által a ministeri javaslaton tett fontosabb módositványokat illeti, azok közül sorrend szerint a következőket emeljük ki: Az egyik szerint a nemmagyar tannyelvű teljes középiskolák 7. és 8. osztályában a magyar nyelv és irodalom magyar nyelven tanítandó s e tantárgyból az érettségi vizsgálat is e nyelven teendő le; a másik az, mely az érettségi vizsgálatnak, mint a középiskolai oktatás legfontosabb momentumának feltételeit irja körül s az érettségi vizsgálatokra kiküldendő ministeri biztos hatáskörét szabja meg; a harmadik a tanárképesitésre vonatkozik s azt tartalmazza, hogy csak a magyar egyetemeken a középiskolai tanárok képesítése czéljából szervezett vizsgáló bizottságoktól lehet tanári oklevelet, azaz képesítést nyerni. A bizottság az első helyen emiitett módosítást az állam hivatalos nyelvének sikeres tanítása szempontjából jogosnak, a másodikat az állam felügyeletének concret alakban való^szabályozása s ugy ezt, mint a harmadik helyen említettet, általában a középiskolai oktatás komoly sikereinek biztosítása, úgyszintén a középiskolai oktatásügy színvonalának emelése tekintetéből okvetlenül szükséges intézkedéseknek tartja és különösen ajánlja azokat a t. ház figyelmébe. Még egy körülményre bátorkodunk íelhivni a t. ház figyelmét. A jelen országgyűlés első ülésszakában működött közoktatásügyi bizottság a maga kebeléből albizottságot küldvén ki, ez a meghívott egyházi képviselőkkel és tanügyi szakférfiakkal tartott enquéte-tanácskozmányokban a középiskolai javaslatot tüzetesen és minden részletében megvitatva tárgyalta. Eme tárgyalások eredményeiből nem egy lön fölvéve és érvényesítve a jelen javaslatban, mi által a bizottság igazolta azt, hogy figyelembe vette egyfelől a jogosult s mindenesetre méltánylandó kívánalmakat s másfelöl a tanügynek a gyakorlati téren foglalkozó szakférfiak által különösen hangsúlyozott érdekeit. A bizottság tárgyalásai folyamán ama szakasznál, mely a középiskolai tanárok nyugdíjára vonatkozólag külön törvény intézkedését helyezi kilátásba, fölvettetett a kérdés, nem lehetne-e a középiskolai tanárok számára, tekintet nélkül amaz intézetek jellegére, melyekben alkalmazva vannak, közös nyugdíjalapot szervezni, a mint ez az összes népiskolai tanítók számára, különbség nélkül, szervezve van. A bizottság e kérdést behatóan megvitatván, felhívta a vallás- és közoktatásügyi minister figyelmét arra, hogy á népiskolai tanítók nyugdíjalapjához lehetőleg hasontermészetü alapot létesítsen a középiskolai tanárok számára is. Nevezett minister kijelentvén, hogy e kérdést gondos tanulmányozás tárgyává téve, annak idején megfelelő előterjesztést teend a törvényhozásnak, a bizottság e nyilatkozatot megnyugtató tudomásul vette s épen erre való tekintetből nem is terjeszt elő határozati javaslatot a t. ház elébe, de megemlíti a bizottság ez ügyet e helyütt azért, hogy a tanárok érdekei figyelembe vétele iránti kötelességének ebben is eleget tegyen. Mindezek rövid előrebocsátása után a bizottság arra kéri a t. házat, méltóztassék a 4*
