Képviselőházi irományok, 1881. XIV. kötet • 496-560. sz.

Irományszámok - 1881-528. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a pénzügyi közigazgatási biróságról” szóló törvényjavaslat tárgyában

528. szám. 165 t Áttérve a részletekre, bátrak vagyunk előrebocsátani azt, mit már bevezető észrevéte­leinkben is érintettünk, hogy a tárgyalás egyszerűsítése és a törvényjavaslat szövegének szaba­tositása czéljából végleges megállapodásainknál tekintetbe vettük az igazságügyi bizottságnak időközben létrejött határozatait is, a mennyiben azokat meggyőződésünkkel megegyezőknek tartottuk, hogy igy a t. képviselőház tárgyalásaira a szöveg lehető jól és egyöntetűen legyen előkészítve. Az 1. §-nak beosztását kellé legelőször is megváltoztatnunk, azért, mert az illetékügyre vonatkozólag is ép úgy felsorolandóknak tartottuk az előfordulható érdekösszeütközési vagy visszaélési eseteket az adózó polgárok és adó- és illetékügyi közegek közt, mint történik ez az egyenes adókra nézve. Ezért nem az adó- és illeték-ügyekre külön, hanem együttesen az actusok szerint soroltuk elő az eseteket, úgy mint azok 1. a közigazgatási bizottságok; 2. >a felszóíamlási bizottságok« ; 3. a pénzügyigazgatóságok határozatéiból felmerülnek; 4. külön pontban említők fel az ezen forumoknál a felebbezési határidő elmulasztása folytán beadott igazolási kérelmeket; végül 5. alkalmaztunk egy általános clausulát is, hogy az érvényben levő vagy hozandó minden törvények által esetleg e bizottsághoz utasított, illetőleg utasítandó esetek egészítsék ki a hatáskör fentebb jelzett körvonalozását. Azt hiszszük, hogy igy az kellő óvatossággal lesz körülírva. Másodszor a §. elején felemlitendönek tartjuk azt, mit az igazságügyi bizottság indít­ványoz, hogy t. i. e bizottság >Budapesten felállítandó*, mert önként értetendönek tartók ugyan ezt, de (világosság czéljából) fel is vehető a szövegbe. Végül a közigazgatási bizottság esetleg sérelmes határozatai közé felveendőnek tartók azokat, melyek az ^adótárgy hiányával*, •^helyesbítésével vagy leirásávah állnak kapcsolatban; tehát ezeket is a felebbezési esetek közé felvettük, úgyszintén a pénzügyigazgatóság határozatai között felemlitendönek tartók azokat is, melyek a bírságokra vonatkoznak. Mert ezek kiszabásánál is sok sérelem és ok lehet a felebbezésre. Ezen eszméknek megfeleloleg alakítottuk át az 1. §-t. A 2. §-ra nézve már volt szerencsénk említeni, hogy az elnöknek és bíráknak a java­solt kir. táblabírói rangja és jellege helyett, a kir. curiai rangot és jelleget ajánljuk," az igaz­ságügyi bizottsággal egyetértöleg, elfogadásra; mert ez által oly fórum teremtetik, melynek függetlenségében még az előléptetési remény czímén sem lehet kételkedni. Úgyszintén csatla­kozunk az igazságügyi bizottság azon nézetéhez, a minthogy már előzetesen megvitatva volt e nézet a pénzügyi bizottság kebelében is; hogy t. i. tekintve azon experimentumra, mely ezen új szervezettel, új elvi alapon és új működési térrel tétetik; ne legyen már most megszabva a biróság tagjainak száma; bizassék az a pénzügyi ministerre és csak 2 évi tapasztalás után köteleztessék a pénzügyminister arra, hogy. a létszámra nézve is tegyen előterjesztést a törvényhozásnak. Azt hisszük, hogy sokkal ismeretlenebb az ügykör és a teendők száma most, hogysem e biróság létszámát már most változatlanul a törvényben megszabni lehetne. A 3. §-ban a minösitvény van megszabva. Ezen három módosítást vagyunk bátrak javasolni. Először is a 2. §-nál történt megállapodásnak megfeleloleg, a bíróságnak birói és administrativ képességgel biró tagjait (mely vegyes összeállítását e bíróságnak a czélnak teljesen megfelelőnek tartjuk) nem lehelne szám szerint elősorolni; miután a szám mostlnem lenne meg­állapítandó, de azért igy is kifejezendő lenne az a szerintünk helyes alapeszme, hogy a birói és administrativ képességgel biró tagok egyenlő arányban vegyenek részt e biróság alakításában. Más­felöl az administrativ képességgel biró tagokra alkalmazandónak tartjuk ugyan >a pénzügyi szak­mában gyakorlati jártasságot szerzett hivatalnokok* minösitvényét; illetőleg ezt egyik alkalmas minö­sitvénynek tekintjük; de a javaslat másik definitióját, t. i. hogy azok is képesittessenek e biróság tagjaivá

Next

/
Oldalképek
Tartalom