Képviselőházi irományok, 1881. XIV. kötet • 496-560. sz.
Irományszámok - 1881-527. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a törvénykezési szünidőrő” szóló a képviselőház által előzetes tárgyalás végett ezen bizottsághoz utasitott törvényjavaslat tárgyában
156 527. szám. A változások, illetve módosítások, megtartva a javaslat, illetve az igazságügyi bizottság szövegezésének sorrendjét, a következők: Az 1-s'ó %-hoz. Az igazságügyi kormány indokolásában elismeri ugyan: >hogy a szünidő rövidsége miatti panasz általános, és hogy kívánatos volna, hogy az évnek 10 hónapján át fáradozó biró hosszabb időn át szerezhessen felüdülést« — de javaslatában, — habár a czélba vett változás a bírákra semmi kedvezést nem foglal magában, sőt a birák pihenésének idejét az elnök tetszésére bizza, és így a bíráknak eddig törvény által biztosított szabadabb mozgást korlátolja, — a szünidőt a birák részére eddig is biztosított hat hétben állapította meg; nyilvánvalóan azért: mert úgy volt meggyőződve, hogy az igazságügyi kormány első sorban a közönség érdekei megóvására hivatott; ellenben az igazságügyi bizottság a szünidőt 14 nappal meghosszabbította, és azt két hónapban állapította meg. Az igazságügyi bizottság azon véleményben volt, hogy az igazságügyi kormány helyesen jár el akkor, a midőn a szünidő meghosszabbítása iránti felelősséget a tisztelt képviselőházra ruházza, de ugy is volt a bizottság meggyőződve, hogy a meghosszabbítási indítványért a felelősséget bízvást elvállalhatja. Ha a birák részére hosszabb szünidő szükséges — pedig azt a ministeri előterjesztés is elismeri — akkor méltán súlyt kellett fektetni az ügyvédi kar érdekeire is. Az ügyvédi kar hivatása oly súlyos, oly nagy felelősséggel és erömegfeszitéssel járó, hogy pihenésre annak is van szüksége; az ügyvéd a szünidő első perczében nem hagyhatja oda irodáját és a szünidő végéig az távol nem lehet — s így, ha a szünidő meg nem hosszabbittatik, az ügyvéd jóformán megfosztatik a pihenéstől. De azon véleményben is volt a bizottság, hogy a szüneti idő meghosszabbítását bátran hozhatja javaslatba azért is, mert ott, a hol az eddig fennáll, az soha aggodalomra okot nem szolgáltatott és mert méltán megkövetelheti a közönség azt, hogy aratás idején — a sürgős eseteket kivéve — idézések, tanuhallgatások stb. által ne zaklattassék, de azt is, hogy bírói és ügyvédi karra az igazságszolgáltatás rovására erőcsökkent, lankadt, kimerült, elégedetlen és zsémbes ne legyen. A 2-ik %-hoz. Az eredeti javaslat 2-ik §-a, irályi módosításokkal. A 3-ilc %-hoz. Az eredeti javaslat 3. §-a rendelkezik a szüneti tárgyakról általában. Ezen szakasz tárgyalása alkalmával, a bizottságban azon elvi kérdés merült fel: vájjon nem volna-e tanácsos különbséget tenni, a szüneti tárgyakat illetőleg, az első folyamodású és a felebbviteli bíróságok között? — és a bizottság beható tanácskozás után kimondotta: hogy a szüneti tárgyak ugyanazon chablon szerint az első és felső bíróságokra nézve meg nem állapithatók, mert nem minden ügy, mely az első bíróságnál sürgős, kell, hogy másod- vagy épen harmadbirósági soron kívüli ellátásban részesittessék. Ezen elvi megállapodás és az eredeti javaslat 3-ik §-a első bekezdésének irályi módostiása után, a szünidő hatálya alól felmentettek az igazságügyi bizottság szövegezésében felsorolt polgári, fegyelmi és büntető, ugy nemkülönben a peres és perenkivüli eljárás tárgyát képező, az első folyamodású bíróságokhoz utalt oly természetű ügyek, melyek elintézésre sem két hónapig, sem pedig hat hétig nem várhatnak.
