Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.
Irományszámok - 1881-450. Törvényjavaslat, a megyék háztartásáról
148 450. szára. melyek azon megyékben, hol gyámpénztári tartalék-alap nem létezik, az állami javadalmazásból fedeztetnek, a jövő pedig nem nyújt biztos kezességet arra, hogy ezen kiadások viselésére az illető megyék gyámpénztári tartalék-alapjai mindig képesítve is lesznek: nem zárkózhattam el az érdekelt megyék abbeli felszólalásának méltányossága elől, miszerint a gyámpénztári tartalék-alapból eddig kiszolgáltatni szokott járulékok helyett állami javadalmazásban részesittessenek. Ez is tetemesen növeli a megyék javadalmazását, de miután arról győződtem meg, hogy a szóban levő járulék kihagyásával a törvényjavaslat igazságosabb alapra lesz fektetve, nem habozom ezen módosításnak elfogadását a tisztelt képviselőház szives figyelmébe ajánlani. A megyeházalapra nézve tett módositásra vonatkozólag pedig van szerencsém következő felvilágosítással szolgálni. Az alkotmányos kormányt megelőzött években eladott megyei ingatlanok után befolyt tőkékből keletkezett ezen alap 1879. évben oly kikötés mellett szolgáltatott ki az állampénztárból az illető megyéknek, hogy annak kamatjövedelme évenként a megyei költségvetések fedezeti rovatába felvétessék, s ettől eltérésnek csakis azon esetben lehet helye, ha ezen alap a belügyministerium előleges jóváhagyásával megyei építkezésekre használtatik fel. Ezen rendeltetés folytán a megyeház-alap kamat-jövedelme a megyék által 1880. évben kivétel nélkül a megyei költségvetésekbe fel is vétetett, de miután már ez év folytán több megyének meg kellett engedni a megyeház-alapnak megyei építkezésre való felhasználását, ennek következtében ezen megyék 1881. évi költségvetésében a megyeház alapkamat jövedelme már nem fordult elő, miért is az az 1881-ben készült törvényjavaslatban sem vétethetett számításba. Minthogy azóta ismét több megye igazolta szükségét annak, hogy a megyeház-alapo építkezési czélokra felhasználhassa, a törvényjavaslat ennek megfelelöleg kiigazítható volna ugyan: de azon megyékben, melyek csak ezután kívánnák felhasználni a megyeház-alapot építkezésre mint például legújabban Zemplén megye, mely ezt 1883. évre kérelmezi, már nem lehetne segíteni, ha a tulajdonukat képező megyeházalap kamatjövedelme a törvényjavaslat szerint kiszolgáltatandó javadalmazásba beszámíttatnék, ezt pedig azon eljárással szemben, mely szerint más megyék a megyeházalapot építkezésre felhasználhatták, annál kevésbé tartanám méltányosnak, mert ezentúl a belügyi tárczában nem is álland oly alap rendelkezésre, melyből a megyéket építkezéseiknél segélyezni lehetne. Ezért vélem indokoltnak azt, hogy a megyeház- alap kamatjövedelme a megyék állandó javadalmazásának megállapításánál számításba ne vétessék; ez esetben azonban szükségesnek tartom a törvényjavaslatban határozott kifejezést adni annak, hogy a megyeház-alap kizárólag csak megyei építkezésekre fordítható, s annak kamatjövedelme is addig, míg ilyetén építkezésnek szüksége felmerül, ezen alap javára tőkésítendő, mit a törvényjavaslat 3-ik §-ába fel is vettem. Végül a mi a törvényjavaslatban eszközölt változtatások pénzügyi oldalát illeti, ennek megvilágítása czéljából az eredményt röviden következőkben foglalom össze: Az eredeti törvényjavaslat szerint szükségeltetnék 4.174,200 frt, itt javaslatba hozatik . . 4.515,000 frt, azaz 340,800 írttal több, mely többkiadásból kerekszámokat véve, 118,000 frtnyi több kiadást a közigazgatási bizottságnak a múlt ülésszakban hozott határozatai 222,000 frtnyi többkiadást pedig az általam itt javaslatba hozott módosítások idézik elő. Ha pedig a módosított törvényjavaslat s zerinti szükséglet egybevettetik az 1882. évi hitellel, az eredmény következő: A torvényjavaslat szerinti szükséglet 4.515,000 frt, az 1882. évi hitel, közbiztonsági kiadások és főispáni titkári fizetések nélkül. . 3.761,676 > a különbség 753,324 frt,
