Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-427. 1882. évi XLV. törvényczikk, a császári királyi szabadalmazott osztrák államvaspálya-társulattal 1882. évi junius hó 8-án kötött szerződés és az ennek 4-ik czikke értelmében kibocsátandó engedély-okmány beczikkelyezéséről

427. szám. 7 gyár kormány kötelezi magát arra, hogy a m. kir. államvasutak a fent emiitett vasutvonalak közvetítésével, vagy azoknak állomásairól a cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulattal versenyt létesíteni szintén nem fognak, nevezetesen azon állomások között, melyeknek forgalmát ez idő szerint az egyik szerződő fél vonalai közvetítik, a másik szerződő fél a fent érintett vasutvonalak segélyével versenytarifákat képezni nem fog. Azon forgalomra nézve, mely a m. kir. államvasutak és a cs. kir. szab. osztrák állam vaspálya-társulat vonalai által egyaránt ellátta thatik, a két vasút igazgatósága között jelen szerződés kötésével egyidejűleg egyezmény köttetik, mely a forgalom megosztását és irányítását úgy szabályozza, hogy a két vasút között minden versenyzés ki legyen zárva. 8. CZIKK. A m. kir. államvasut-hálózat és a cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat vasúthálózata közötti forgalmi viszonyok szabályozása, nemkülönben a közérdek szempontjából a következők állapittatnak meg: a) a cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat kötelezi magát a birtokában maradó bécs-brucki vonal állomásaira, valamint ezen vonalán át Bécsbe és Bécsen túli állomásokra és visszafelé irányuló árúforgalom számára a m. kir. államvasutakkal közvetlen csatlakozó díjtételeket felállítani; és ilyeneknek idegen vasutak állomásaira leendő felállításához hozzájárulni. A budapest-bécsi vonal vagy annak közbenső állomásai között alkotott díjtételek után származó bevételek a két vasút között az árú által tényleg befutott kilométerek arányában fognak megosztatni. A brucki állomás közös használata, valamint az átmenő vonatok menetrendé tárgyában a jelen szerződés kötésével egyidejűleg a két vasút igazgatósága között külön egyezmény köttetik. b) Ha a társulat a magyar bevitel javára kedvezményes díjtételeket engedélyez, ugyanezeket a magyar kivitelnek is engedélyezni köteles olykép, hogy ugyanazon árúczikk kivitelénél, ha az a társulat magyar vonalain ugyanoly távolságot fut be, a magyar vonal díjrészlete, illetőleg nagyobb távolságoknál az egységi díjtétel ne lehessen magasabb, mint a bevitelnél. c) A temesvár-orsovai vonalra nézve kibocsátott engedélyokmány 24. §-ának a magyar és román forgalom közti tarifa-képzési viszonyra vonatkozó elvi határozata olykép fog alkalmaztatni, hogy a román gabona és őrlemények bevitele oly összdíjtételek szerint eszközöltessék, melyek a gabona és őrlemények szállításánál Magyarországban alkalmazásban levő helyi díjszabás elve és rendszere alapján eredményeztetnek; azon megszorítással azonban, hogy a román gabona és őrlemények szállításánál ne alkalmaztassák alacsonyabb egység-díjtétel a Budapest és Orsova közötti állomásokra Marcheggtől a helyi díjszabás rendszere szerint felállítandó díjtételekből eredményezett egységtételek átlagánál; úgyszintén a román termények átvitelénél ugyanazon díjképzési rendszer fog alkalmaztatni, és az átviteli díjak egységtétele nem lesz alacsonyabb, mint a Budapesten alóli állomásokról ugyanazon kiviteli viszonylatban fennálló díjtételek egységátlaga. A mennyiben a magyarországi termés és szállítási viszonyok a megelőző 6) és a jelen c) pont alatti határozmánytól eltéréseket indokolnának, ilyenek a m. kir. kormánytól esetről-esetre kikérendő engedély alapján érvényesíthetők lesznek. d) Az egyrészt Budapesten át, másrészt Budapestre és Budapestről képzett tarifák közt netán fennálló különbözetek kiegyenlitése végett a társulat a megtörött forgalmai visszatérítés utján a direct kiviteli tarifák tételeiben köteles részesíteni, ha az illető küldemények saját tárházából vagy valamely nyilvános tárházból továbbittatnak. A magyar ipar támogatására továbbá ezen visszatérítések nyers termény és feldolgozott készítmény, például