Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-449. Jelentése, a közmunka- és közlekedési ministernek, a beszterczebánya-brezovai és piski-vajdahunydi másodrendű helyi érdekű vasutak engedélyezése tárgyában

449. szám. 129 Engedélyes köteles azon esetben, ha az üzleti távirdavezeíékekkel egyidejűleg állami távirdavezeték nem építtetnék, a távirda-oszlopok és más távirda-épitési anyagok összes árát, s az összes távirda-épitési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami távirda­vezeték is építtetnék, az üzleti vezetékek építésére fordított aránylagos részét a m. kir. távirda­igazgatásnak megtéríteni. Mindkét esetben kötelezve van az engedélyes, a m. kir. távirda-igazgatás kívánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos el­számolásig kamat nélkül előlegezni, és a távirda-oszlopokat s a többi összes távirda-épitési anyagokat az építendő pálya mentén a m. kir. távirda-igazgatás által meghatározandó módon és időben, a már lerakott vasutvágányon saját költségükön szétosztani. Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyes számlájára épített üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyes birtokába megy át. Jogában áll azonban a m. kir. távirda-igazgatásnak a vaspálya mentén fennálló oszlo­pokra bármikor államtávirda-vezetékeket alkalmazni, és ekkor a távirda-oszlopok az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett a m. kir. távirda-igazgatás ingyen tulaj­donába mennek át. A vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedélyes, a m. kir. távirda-igazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatja, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy az utóbbiak által egymás között váltatnak. Jogosítva van azonban a m. kir. távirda-igazgatás, a pálya-igazgatósággal egyetértve, az üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi,' ugy állam-, mint magán­« sürgönyök továbbítására, illő ellenőrzés mellett használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a távírás díjának az engedélyes, s a m. kir. távirda-igazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyes s a rn. kir. távirda­igazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépített távirda-yezetékek fel­ügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspálya-igazgatóság kívánatára esz­közi endő változtatásokat, vagy áthelyezéseket, s általában mindazon' távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák 12. §. A íuvarbérek maximuma az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatik meg: Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenként. az 1. osztályban . . . 4-75 ó. é. krajezár ezüstben, a 2. > ... 3-56 > > > a 3. > ... 2-37 > > > a 4. > ... 1-32 > > > Az 1. és 2. osztályú kocsik az 1-ső rendű pályákon használt másodrendű kocsikhoz hasonlóul szereltetnek fel. A 3. osztály részére oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pályákon a 4-ik osztályra nézve előirvák. Azonban padokkal látandók el. üti podgyásznál az egész jegyenként 25 kilogrammot meghaladó súlytöbblet 10 kilo­grammnyi súlytételekre, a gyorsárü pedig 5 kilogrammnyi súlytételekre felvéve, kike­rekítendő. Minden 10 kilogramm podgyásztúlsúlyért kilométerenként 0-24 kr., 100 kilogramm gyorsárúért pedig kilóméterenkint 2-4 kr. számíttatik ezüstben. KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XIII. KÖTET. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom