Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.
Irományszámok - 1881-448. Törvényjavaslat, az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállitásról
118 448. szám. A mi mindenekelőtt a törvényjavaslat 1. §-át illeti, mely szerint >az 1885. évben Budapesten országos átalános kiállítás tartatik«, első sorban is a kiállítás időpontjára nézve megjegyzem, hogy tekintve, mikép a kiállítás szervezése, az épületek elkészítése, az ország részvétének felköltése legalább két évi folytonos tevékenységet követel; a kiállítás időpontjául az 1885-ik évet tartom szükségesnek megállapítani. Ezen éven túl nem czélszerű a kiállítást elodázni; mert habár igaz az, hogy a még ezen évnél is később rendezendő kiállítás a most nagyobb mértékben létrejövő újabb iparvállalatokra nézve talán kedvezőbb alkalmul szolgálhatna, és hazai iparosságunkat esetleg jobb színben tüntethetné fel; — másrészt azonban figyelembe kell venni azt, hogy a kiállításnak folytonos elodázása és hosszabb időre való elhalasztása, a kiállítás iránt érdeklődő elemeknek, különösen az ezen eszmével már most is több mint két év óta foglalkozó iparosok kedvét esetleg lelohasztaná. A kiállítás, mely így 1885. tavaszán nyitandó meg, átalános jellegét illetőleg szükségesnek tartom, hogy az nem kizárólag iparkiállitás, hanem gazdasági és állatkiállitásokkal, ugy nemkülönben közoktatási, művészeti stb. tárgyak kiállításával kapcsolatos kiállítás legyen. Nemcsak azért, mert ez által az érdekeltség és a részvét, még pedig mind a kiállítóknál, mind a látogatóknál jobban fölkelthető, hanem és főkép azért, minthogy az lesz évtizedek óta az első kiállítás, a melyen alkalom nyilik arra, hogy közgazdasági és közművelődési helyzetünk feltárassék. Most lesz lehetséges élő képben feltüntetni az ipar relatív helyzetét és fejlődésének aránylagos fokozatát, egybehasonlitva a mezőgazdaság, valamint a művészet állapotával. Ily kiállításon alkalom fog kínálkozni arra, hogy az ipar könnyen felismerhesse, mennyiben és hol nyerhet a mezőgazdaság és művészet részéről támogatást és viszont. Az iparos föl fogja találni azon forrásokat, melyeket az ország mezőgazdasága nyújthat neki jövőre nézve a feldolgozásra szükséges nyersanyagok alkalmas beszerzésekor, holott talán eddig ebbeli igényeinek kielégítésénél a külföldhöz fordult. A földmíves, az állattenyésztő, a gazda viszont közelebbről fogja látni a hazai ipar termékeit és sok esetben csodálkozni fag azon, miért nem szerezte be eddig is szükségleteit az ország iparosainál. Az ismeretek tágulása kölcsönösen oda fog hatni, hogy a belföldi termelés és tevékenység piacza kibövittessék, a belföldi forgalom nagyobbodjék és hogy a hazai ipar és a hazai termelés saját hazájában állandó piaczot biztosítson magának. Minthogy pedig első sorban az ország közgazdasági fejlődése a czél, a mely miatt a kiállítás kiváltkép kívánatosnak látszik, szükségesnek tartom, hogy a tervezett kiállítás első sorban országos, azaz olyan legyen, a hol csak az országban előállított, tehát belföldi czikkek jussanak közszemlére és versenyre. Nem nemzetközi, hanefm annál szűkebb országos kiállítás az, a melyre törekednünk kell. Mert fejledezö iparunknak nincs szüksége arra, hogy megmutassa, tud-e és mennyiben tud versenyezni a megerősödött nyugati iparral; hanem módot és alkalmat kivan arra, hogy feltüntesse, mennyiben tudja az ország; kívánalmait kielégíteni. Ily országos kiállítás jellege azonban ki nem zárja azt, hogy oly czikkekben, a melyekre nézve iparunk még tgyátalában nem fejlődött ki és a melyeknek terjedése nálunk épen iparosságunk vagy gazdaságunk helyesebb fejlesztése czéljából igenis kívánatos, a külföld is, ha nem is versenyre, de szemlére, illetőleg piaczszerzés czéljából bebocsáttassék. Példakép csak a munkagépeket említem fel e helyütt, a melyekre nézve azt hiszem, hogy a külföld bátran bebocsátható kiállításunk gazdagításához. Szükségesnek tartom azonban megjegyezni, hogy az ekkép bebocsátandó külföldi czikkeket illetőleg a legnagyobb óvatossággal kell eljárni, nehogy e tekintetben hazai iparosainknak, kik a nyugoti iparosokkal szemben sok tekintetben kedvezőtlenebb talajon működnek, ép a kiállítás rendezése által esetleg eddig nem ismert külföldi versenytársakat teremtsünk. A törvényjavaslat 2. §-a azon rendelkezést tartalmazza, hogy >a kiállítást az illetékes szakerők közreműködésével a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister rendezi*. A